2013. júl. 6.

Mi így..

Ma este nem vagyunk jóban a technikával. Nagyon nem. És mostanra már kellőképp fel is idegesített, úgyhogy elszámolok tizenötig, hogy ne mondjak csúnyát, amiért nyolcvanharmadszorra léptem be (ez persze költői túlzás), mire végre kegyeskedett velem együttműködni.
De a bluetooth-t sehogy sem tudom életre kelteni, mert egész egyszerűen sztrájkba lépett, és nem hajlandó bekapcsolni. Úgyhogy a telefonomét is kikapcsoltam, és akkor most mégsem mutatom meg, hogy tényleg semmi aggodalomra okot adó nincs a könyökömmel. Lenyúztam a bőröm egy kicsit, és persze, még fáj, és naná, hogy Murphy is velem van megint, mert vagy a fájós könyökömet ütöm be, vagy a fájós ujjamat. De ez  lehet, hogy csak azért van, hogy minél többször lássam a csillagokat. :)

Egyébként az jutott eszembe, hogy itt sajnálgatom a balatoni vendéglátósokat, hogy mennyien bezártak, holott pont az ilyen "mifajtánk" miatt is kénytelenek. Mert mi bizony itt sem élünk sokkal nagyobb lábon, mint odahaza. Nem veszünk a strandon lángost, palacsintát, fagyit, kukoricát. Nem eszünk-iszunk lépten-nyomon. Nem ülünk be egy korsó sörre. Helyette elmegyünk a sparba, a lidl-be, a tesco-ba, és bevásárolunk. Bepácoljuk a húst, és megsütjük. Megvesszük a sört, behűtjük, és megisszuk. (najó, már aki)
Belefér némi kilengés persze, mert nyaralunk, így például két nap is átmentünk a közeli vendéglőbe menüt enni. Finomat főztek, ráadásul a gyerekek is megtapasztalták némileg az étterem-feelinget, meg egy pár hozzá tartozó etikett-et (ne könyökölj az asztalra, nem illik............., nehogy elhozd a blokkot, nem illik..) , de minden nap nem fér bele ötünknek. Mert hát ahhoz már nagyok, hogy ne kelljen mindenkinek egy egész adag. De ha meg kiszámolom, hogy mibe kerül (pedig nem drága) ötünknek, akkor inkább azt mondom, főzzünk mi, mert ennyiből két napig bőven jóllakunk.
Ez egyébként szerintem semmit nem von le a nyaralás értékéből. Sőt, pihenni is lehet mellette, mert nem kell dolgozni menni, és vagy előtte, vagy utána hamar lezavarni a vásárlást, főzést, meg mindent.

Aztán majd egyszer ki tudja.. lehet, hogy megváltozunk, és másképp lesz. :)

8 megjegyzés:

  1. Leragadtam a lényegnél: a blokkot tényleg nem illik elhozni?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Teide, én ezt így tanultam. :) (és több vendéglátós is van a családban, ők is ezt mondják) De lehet, hogy már ez is változott, csak én vagyok még régimódi e téren. ;)

      Törlés
  2. Én is el szoktam vinni a blokkot..:-) Na jó mi "csak" nyaraláskor eszünk étteremben.:-) Bár én ilyenkor törekedek rá, hogy ne főzzek. Legalábbis minden nap..Elég a reggelivel és a vacsorával bajlódni. DE az biztos, hogy nagyon sokba kerül az étterem, mert az ital öt-nálunk hat embernek, meg a végén egy kis nasi...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nálunk nasi sosincs ilyen helyen. :D :D Ahhoz már aztán nagyon spúr vagyok. :D A főzés nálunk is csak nagyon egyszerű dolgokban kimerül, meg grillezünk, ami nem is tűnik főzésnek. :D

      Törlés
  3. Én is blokkelhozó vagyok :)
    Mi is csak nyaraláskor járunk étterembe, vagyis inkább kifőzdékbe, vendéglőkbe.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hát igen, a szürke hétköznapokon nekünk sem jut ilyesmi eszünkbe.

      Törlés
  4. Mi is főzünk, még ha Görögország is. :) És otthonról hoztuk, amit lehetett, mert itt más mértékkel mérnek, azaz sokszorosan kérik az árát.
    Mégis, lehet pihenni, sőt, szinte mindenki így van, mint mi, minden szomszédos erkélyen velünk egy időben ebédeltek, most meg síri csend, szieszta...
    Továbbra is: érezzétek jól magatokat. ( Ja, és tényleg olyan árak vannak, hogy mi nem hagyunk majd borravalót, a blokk meg talán szuvenír lesz:), ha elmegyünk kipróbálni a görög vacsorát:) )

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Júlia, Ti is érezzétek nagyon jól magatokat. Görögország csodálatosan szép lehet. :)

      Törlés