Vasárnap

 Én nem tudom amúgy, hogy ez csak mifelénk van így, vagy máshol is, de azt már sokadszorra tapasztaljuk meg, hogy bármilyen munkára is szeretnénk találni valakit, nagyon sok kört kell futni hozzá, hogy aztán valaki tényleg meg is csinálja. Most ez amúgy elég igazságtalan módon pont annak kapcsán jutott eszembe, hogy megkértem pénteken Patrik egyik barátját, hogy jöjjön már el a Stihl fűrésszel, és próbálja meg kivágni azt a fa gyökeret, ami már két munkás brigád után is még mindig itt van a földben. Meg is beszéltük, hogy vasárnap reggel jön, de aztán reggel írt, hogy inkább hétfő vagy kedd délután jönne, mert tegnap sokáig dolgozott (tudom, mert Patrik este hétig várt rá, aztán feladta), ma mégsem fér bele. Semmi gond, róla történetesen tudom, hogy nem fog átverni. 

De pl favágásra (hasogatás, darabolás) már többen is megígérték, hogy ekkor és ekkor jönnek, és már persze azóta kerestem is őket, újabb időpontot ígértek, amit újfent nem tartottak be. Szóval gondolom, hogy akkor mégsem úgy van, ahogy eredetileg állították, hogy ó, bármit megcsinálnak, mert minden forint jól jön. 

Én meg kevés dolgot utálok jobban, mint amikor hülyének néznek. 

Ma a nap nagy részében hárman voltunk csak itthon. Délelőtt Balázs nézte a végtelen hosszúságú Forma 1 futamot, én megcsináltam az ebédet, mostam egy adag ruhát, meg persze közben folyamatosan gyártottam magamnak a mindenféle feladatot fejben. Ebéd után kitakarítottam a fürdőt, végre kiselejteztem a mosdó alatti tároló dobozt. Aztán elmentünk az Etele plázábay Balázsnak volt időpontja szemvizsgálatra. Ha már ott voltunk, Roli vett magának egy szabadidő nadrágot, Balázs egy átmeneti kabátot. Én is megnéztem pár dolgot, de nekem annyira nem tetszett meg semmi. Még megnéztem a libriben, hátha megérkezett már a könyv, aminek a megjelenésére várok, de nem jártam szerencsével.

Hazafelé kerülővel jöttünk, kicsit kirándultunk ebben a gyönyörű őszi napsütésben. Már vannak helyenként igazi ősz színű fák. 

Itthon még gyorsan felmostam, aztán megérkezett Erik is, és pillanatok alatt este lett, és vége is a hétvégének. 

Szombat

 Ma megint úgy jártam, hogy egy csomó mindent elterveztem, és aztán a felét sem csináltam meg végül. Semmi nem tragédia, hogy elmaradt, csak ez már a sokadik ilyen alkalom volt.

Volt itthon ma Patrik is, de csak négyesben ebédeltünk, mert Erik viszont nincs itthon a hétvégén. Balázs is dolgozott ma, úgyhogy délelőtt még ketten voltunk Rolival. 

Valamelyik nap láttam a héten, hogy ma van Balatonlellén a Murci fesztivál, és az egyik táskahorgolós lány is megy. Akkor még úgy volt, hogy Balázs vasárnap dolgozik, és volt olyan tervem, hogy rábeszélem arra, hogy menjünk el. Aztán egy táska árát otthagytam a gyógyszertárban a héten, meg még az is változott, hogy Balázs mikor dolgozik. Pedig amúgy tökéletes idő lett volna ehhez a programhoz. Na majd legközelebb. 

Könyves péntek

 

Ezen a héten kettő is, és majdnem három lett, de végül a sorozat harmadik részét nem fejeztem még be. 

Olyan sorozat, amire a borítóképek utalnak. Semmi nagyon komoly, semmi finomkodás, helyette rengeteg szókimondó szexualitás, szerelem, család, munkahelyi zűrök. Mondanám, hogy a valóság, de nagyon kevés kivételtől eltekintve azért ilyen valóság nem létezik. 

A sorozat kötetei testvérekről szólnak, értelemszerűen minden kötet egy-egy testvér története. Nincs hiányérzet egy -egy könyv befejezése után, és tök jól megoldja az átkötéseket is a könyvek között a testvérek életében. Jól olvasható, szórakoztató és tök jó kikapcsolódás a hétköznapokból, ha nincsenek olyan elvárásai az embernek, hogy csak szép szavakkal lehet írni. 

Hello, október

 Hát ez a szeptember jó gyorsan átadta a helyét a következő hónapnak, nagyon gyorsan megérkezett az október. Vagy legalábbis annak tűnt. 

Ma reggel vérvételen kezdtem, és ezzel értem a végére a májusban kapott beutalók alapján elvégzett vizsgálatoknak. Kicsit izgultam egész nap, hogy vajon milyen lesz majd a leletem, de az a helyzet, hogy húsz éves koromban sem volt ilyen tökéletes vérképem és vizeletvizsgálati eredményem. A D vitamin szintem közel van a minimum értékhez, de meghaladja. Ezzel az eredménnyel kell majd a háziorvossal konzultálnom, a többivel meg a nőgyógyásszal. 

Ma is tök jó idő volt, szeretem az ilyen napsütéses napokat.  Annak ellenére, hogy később mentem dolgozni, kettőkor én is hazajöttem Balázzsal és Erikkel. Volt olyan gondolatom, hogy majd megcsinálok ezt -azt, vagy elsétálok a pepcoba körülnézni, de végül semmi ilyesmi nem történt, csak lustálkodtam, mert jólesett. 

Szerda

 Ma is a nagyon korán kezdődős nap volt. Ma már hárman mentünk, Erik is jött velünk. Ma sokkal jobban elfáradtam, vagy legalábbis álmosabb vagyok, úgyhogy csak megmutatom a térkövezést, mert végre eszembe jutott lefényképezni. 

Kedd

 Ma betársultam Balázshoz, és hajnalok hajnalán keltünk. Amúgy tök fura volt, mert magamtól felébredtem háromkor, és olyan ébernek tűntem, hogy azt hittem, már nem is fogok aludni. De aztán dehogynem, és kicsit nehezemre is esett felkelni négykor. 

Azt szeretem egyébként az ilyen korán induló napokbany hogy amíg a kollégák/főnökök nem érkeznek meg fél nyolc tájban, addig tök sok mindent meg tudok csinálni. Meg gyorsabban is telik a nap. 

Délután voltam fodrásznál. A fodrász, akihez most már egy jó ideje rendszeresen járok saját üzletet nyitott a szomszéd faluban, de követtem őt oda. Nagyon szép kis szalont csináltak, és olyan elképesztően kényelmes fejmosója van, hogy ha semmi másért nem is, már ezért megérné odamenni. De minden mással is elégedett voltam. Ma melírozni is kellett megint, emiatt elég hosszúra nyúlt az ott töltött idő, de a végeredmény nagyon tetszik. Ő le is fényképezte, ha majd felteszi fb-ra, megmutatom. 

Hétkezdés

 Ma egy egészen rendhagyó hétfő volt. Abból a szempontból mindenképpen, hogy egyáltalán nem úgy kezdődött, ahogy azt vártuk, vagy amire készültünk. Balázsnak az éjszaka közepén jött az üzenet, hogy az egyik kollégája beteg lett. Ő lett volna a délutános. Aztán hajnali fél négykor jött a következő üzenet a másik kollégától, aki megkérdezte, ébren van e. Ekkor már ébren volt, mert rezgett az óra a kezén, hogy jelezze az üzenet érkezését. Na, ez a kolléga volt, aki jelezte azt is, hogy igazából ketten maradtak, és hát akkor Balázs lesz a reggeles műszakvezető. Így ő hajnali ötre dolgozni ment, én meg szerezhettem magamnak reggelre fuvart. Na de ez bármikor benne van a pakliban, hogy valakivel történik valami, ami miatt mindent át kell szervezni. Az nyilván nem jó, hogy bárkivel bármi ilyesmi történik, de az mindig megnyugtató, ha nem mi vagyunk azok, akik miatt borul minden. Inkább a másik oldalon jó lenni ilyenkor. 

Ennek megfelelően Balázs egész napja ilyen szürreális volt, és a munkaidő végén majdnem csak úgy menekült haza. 

Nekem is jutott ma mindenféle feladat, de legalább gyorsan eltelt a nap, mire kettőt pislogtam, már jöttem is haza. 

Itthon szerencsére minden rendben van. Elvittük a felesleges ruhákat a ruhagyűjtő konténerbe, már egy ideje várta bezsákolva az alkalmat. Ma délelőtt a jövő heti utazásunk utolsó tudnivalói is eljutottak hozzánk. Most már nagyon várom, biztos nagyon jó lesz.