Gondolom mindenkinél elég meleg volt ma, úgyhogy arról nem írnék, mert úgyis mindenkinek elege van belőle (és bőszen emlegettek, tudom). Kicsit én is odavoltam ma, de csak kicsit...
Az jutott viszont eszembe, hogy van a mi társadalmunknak egy elég hülye berögzült "szokása". Merthogy úgy ítélik meg az embert, hogy milyen iskolája van. Melyik főiskolára, egyetemre járt, mert még ezek között sem mindegy, hogy éppen hol szerezte meg az ember a képesítését. Sőt, már a középiskolák között is van egy ilyesmi rangsor.
Pedig amúgy alapvetően mindenki egyforma. Szerintem. Mindenkiben van valami, amiben Ő jó, és mindenki meg is találja ezt előbb-utóbb. Feltéve, hogy hagyják néha kibontakozni, és nincs beszorítva a dogmák közé, amit a papírjai jelentenek. Mert az nem szentírás ám, hogy ha valaki mondjuk huszonhárom éves korára lett akármilyen diplomás ember, harmincéves korában nem valami egészen más fogja boldoggá tenni, mert mondjuk addigra jutott el a magánéletében egy olyan "megnyugvós" szintre, amikor már be meri vállalni, hogy ő bizony jobb szeretne valami mást.
De itt szoktak kezdődni a bajok. Mert Ő azt választotta tizennégy, vagy tizennyolc éves korában, hogy az lesz, amiről papírja van, úgyhogy lesz szíves szépen igazodni a rendhez, és csinálni a papír szerintit. Mert az számít. A papír. Nem a rátermettség, vagy a személyiség, vagy a mentalitás, vagy egyáltalán akármi, ami sokkal inkább jellemzi az embert, mint bármilyen papír. Arra nincs idő.
Pedig-- eljátszottam a gondolattal, hogy ha minden ilyen ember, aki már nem érzi jól magát az adott szakmában, válthatna, mennyivel jobb lenne a világ. Lenne egy csomó elégedett ember, akik mosolyognának, mert azt csinálják, amit szeretnek. Lenne egy csomó elégedett főnök, mert olyan emberek dolgoznak neki, akik szeretik a munkájukat.
És szépen, lassan el is jutnánk egy másikfajta világhoz.. Na majd egyszer... Vagy nem..
:) igen, ez vitatott kérdés, bonyolult, vagy azzá tett.
VálaszTörlésMég itt felénk is, ahol van, akinek nem jó a falusi iskola, és borzasztó ingázással kínozza kisgyermekét, elvakultan, és ítélkezve.
Aztán később pedig jönnek a valódi rangsorok.
Én a szerényebbik vonalat képviselem, vidéki iskola, aztán -igaz országszinten elismert egyetem, de nem a központban, mert onnan nagyvonalúan eljöttem, nem tetszett, amit adtak, s akkor nem számított az sem, hogy évfolyamelső voltam...
Aztán most vidéki óvodában dolgozom, és igen, még mindig azt mondom, hogy azon vagyunk, hogy minőséget adjunk gyermekeinknek- igyekszünk lépést tartani, illetve mi is mércét mutatni.
Azt hiszem, általában sikerül.
Köszi a feldobott témát:)
Én is úgy hiszem, hogy általában sikerül ez Neked. :) Köszi a feleletet. :))
TörlésValahogy régen nem volt ennyire éles a harc, talán nekünk könnyebb volt. Jó régóta dolgozom ugyanannál a cégnél, és néha felmerül bennem, ha kikerülnék a munkaerőpiacra, akkor mennyit érnék. És félek... mert lehet, hogy még ennyi idősen is az iskoláim számítanának, és nem a tapasztalataim.
VálaszTörlésNem tudom jól megfogalmazni mi lehetett régen másként.. de talán az, hogy ha azt látták, a KovácsJózsi tud is, és akar is dolgozni, akkor senkit nem érdekelt, hogy esetleg a KovácsJózsinak csak nyolc általánosa van.
TörlésNekem volt szerencsém megtapasztalni azt, hogy mi lenne velem, ha nem dolgozhatnék a közszférában. Hát éhenhalnék, mert sem a diplomáim, sem az egyéb végzettségeim nem versenyképesek és főként nem divatosak, pedig akkor valóban az volt bennem, hogy BÁRMIT elvállalok, de még arra sem lettem volna jó :(
VálaszTörlésA bármihez gondolom túlképzett voltál.:)
TörlésSzerencsés vagyok a diplomámmal, mert az ország egyik legjobb egyetemén szereztem. Vannak olyan munkahelyek ( és tényleg sok), ahol bizonyos egyetemek, de akár középiskolák végzőseit egyszerűen tilos felvenni munkaviszonyba. Köszönhető ez az iskolák "jó hírnevének".
VálaszTörlésÉn falusi gyerek vagyok. Az én gyerekem is az lesz, ott fog járni iskolába, mert nem gondolom azt, hogy egy vidéki iskola nem nyúthat jó színvonalat. Sőt!
Meg azért is szerencsés vagy a diplomáddal, mert Te tulajdonképpen szereted, amit csinálsz, ha jól tudom. :)
TörlésIgen, én is hallottam erről, hogy vannak ilyenek is..
Szerintem a jó színvonalhoz -főleg általános iskolában- bőven elég, ha igazi pedagógusok tanítanak ott. :)
Jó a téma, Dius! Éppen a napokban méláztam el azon, hogy nem biztos, hogy a számomra megfelelő sulit végeztem el (bár nagyon hangzatos nevű....), és hogy kár, hogy már túl öregnek érzem magamat újabb tanulmányokhoz...
VálaszTörlésDe ha úgy lenne, ahogy te leírtad, én már tudom, hogy hol lennék inkább... :-)
Pedig amennyi energia buzog benned, simán megcsinálnád. Na és elárulod, hol lennél?
Törléssokat gondolkodom ezen a témán.... van "papírom", 2 is... egyiket használom...de rendes, igazi állásra esélyem sincs... tanulhatnék is, de mit? amivel lenne esély elhelyezkedni 0 tapasztalattal, ráadásul úgy, hogy kb. mire elvégezném már tuti 40 éves is elmúlnék...pályakezdőként :-S
VálaszTörlésA tanulással kapcsolatban egy csomó ötletem lenne veled kapcsolatban, pl. rólad simán el tudnám képzelni, hogy otthonoktató legyél, csak épp mások otthonában, mások gyerekeit, mert a sajátjaid ezt már kinőtték. De egy csomó minden mást is el tudok rólad képzelni.
TörlésNegyven éves pályakezdő? Semmi gáz.. még akkor is lehet vagy harminc éves munkaviszonyod, mire a nyugdíjkérdés szóba jöhet. :D
oktatnék én, ha lenne kit :-S
Törlés"jó" ebbe a nyugdíjkérdésbe belegondolni :-D