Szombat

Tegnap este, az egész napos pihenés után úgy jártam, hogy kiolvastam egy könyvet a fürdőkádban. Nyilván egy könnyed kis regény volt, nem igényelt komoly koncentrációt, csak hagytam magam sodródni az eseményekkel, és azon kaptam magam, hogy hoppá, kihűlt a víz, ami ennél az akril kádnál azért nem megy olyan gyorsan, és hoppá, a könyvnek is vége lett. Fogalmam sem volt róla, vajon hány óra van, de magamban mosolyogva a történteken, gyorsan megmosakodtam, törölköztem, stb, és kíváncsian siettem kifelé, hogy megtudjam hány óra van. Hát bizony már ma volt, fél egyet mutatott az óra. (Két és fél órán keresztül fürödtem, aztaaa)

Ennek megfelelően ma reggel is kilencig aludtam. Ilyenkor amúgy mindig sajnálom Balázst, aki minden nap hajnalban kel, mert pont olyan rossz alvó, mint közületek Tami és Teide, és a legtöbb esetben nem túl boldogan találom ilyenkor a kanapén. Mondjuk persze, logikus lenne, hogy mondjuk felébreszt, de attól sem lenne boldog, mert akkor meg én lennék morcos. Patthelyzet. 😊 

A dobozok lekerültek a padlásról, de még várják, hogy kibontsam őket, ma nem jutott rá idő a maratoni mosás-szárítás-ruhahajtogatás közben. Amennyi idő itt maradt, azt zsemle sütésre, és fátyol kalács sütésre használtam. 

Most pedig még nézem a Kezdő című filmet, amin nagyon jól szórakozom, és már el is képzeltem, milyen menő is lenne, ha egyszer kapnék egy ilyen szuperjófej 70 éves gyakornokot, mint aki a filmben van. Fiatalokhoz már volt párszor szerencsém, kíváncsi lennék a fordítottjára is. Akár még sor is kerülhet erre, amilyen érdekesen alakul mostanában a munkaerő kérdés.