Ma reggel is olyan nehezemre esett felkelni, hogy mire beértünk dolgozni, már el is döntöttem, hogy ha sikerül mindent megcsinálnom, amit kell még a leltár előtt, akkor én bizony holnap nem megyek. Jó volt ez motivációnak is, mert gőzerővel csináltam mindent. 11-re már végképp eljutottam odáig, hogy mindenáron vágytam a holnapi szabadnapra. Szerencsére össze is jött, így most hosszú hétvégém lesz.
Azt mondjuk nem gondoltam, hogy még kicsit aggódnom is kell amiatt, milyen is lesz ez a holnap, mert miután megettem egy tányér rakott krumplit, igen furcsán érzem magam. Hol hányingerem van, hol görcsöl a hasam, semmiképpen sem jó, de remélem csak átmeneti probléma. Attól, hogy nincsenek nagy terveim egyik napra sem még nem örülnék annak, ha valami gyomorizé miatt ágyba kényszerülnék.
A mai masszázs időpontomat átrakattam jövő szerdára, most nem voltam erre ráhangolódva. Még nehezen viselem a hideget, ami már itt van. Jól viselni sosem fogom, de jobb lesz valamivel a helyzet, ha megszokom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése