Ma igazi sz@r napom volt. Nem elég, hogy a nap nagy részében szakadt az eső, még annyi minden szakadt a nyakamba a munkában is, amiről tudtam, hogy nem fogom tudni megcsinálni. Volt közöttük olyan, ami nagyon nem az én dolgom lenne, de azért landolt nálam, mert tudták, hogy én majd megcsinálom. Azzal vigasztaltam magam, hogy majd este lesz egy jó meccs, ahol teljesen ki fogok kapcsolni.
Hát ez sem jött össze, mert meccs ugyan volt, de messze nem az, amk a felhőtlen örömről és kikapcsolódásról szólt volna. Nagy szerencse, hogy egyébként nincs probléma a vérnyomásommal, mert egy-egy ilyen meccsen simán infarktust kapnék. Azt tudtam, vagyis inkább sejtettem az elmúlt hetek után, hogy győzni nem fogunk, de azért abban reménykedtem, hogy jó játékkal, küzdelemmel legalább egy pontot szerzünk. Nem sikerült. Sem a pontszerzés, sem a jó játék.
De legalább együtt voltunk. 😉
Én vízilabda meccseken szoktam infarktus közeli állapotban lenni, kézilabdát már nem is merek nézni.:)
VálaszTörlés@Penny Lane: pontígy :-)
TörlésCsatlakozom. Csak ha van 3-5 gól különbség a javunkra! :) :)
VálaszTörlésHát ezek a sportok engem egy kicsit sem hoznak lázba, ezeket az izgalmakat meghagyom nektek. 😊
VálaszTörlésÉletem eddigi 40 évében még egyetlen sport sem tudott érdekelni sem, szurkolni meg egyszerűen képtelen vagyok. Engem még az olimpián is csak a megnyitó érdekel. Pedig a férjem kifejezetten nagy sportvolond és kanapédrukker.
VálaszTörlés