Lógós péntek

 Pont úgy lett, ahogy gondoltam. Aludtam kilencig, és a főzésen kívül csak annyi volt a "dolgom", hogy elmentem a körmöshöz. 

Jól is esett ez a mai napi semmittevés, a kevés gondolkodás. Kellenek az ilyen napok, és örülök neki, hogy ezt már belátom, és nem akarom mindenáron kisajtolni magamból azt, hogy akkor is csináljak meg dolgokat, amikor a hátam közepére sem kívánom. Régen mérhetetlen mennyiségű energiám volt mindenre, legalábbis most, amikor visszagondolok arra, mi mindenre voltam képes huszonévesen. Most nem megy, és lehet, hogy többet már nem is fog, de jól van ez így is. 

A padlásról nem kerültek még le a dobozaim, de még van egy kis idő rá, mielőtt balhézni fogok miatta. De már el is döntöttem, hogy ha balhézni kell, jövőre bosszút állok mindenkin, aki itt Grincset akár játszani. 

És akkor ne maradjon el a szokásos körmösnél jártam kép sem..