Orvosos-gyerekes

Nem volt egy szokványos keddi nap a mai. Eleve, amiért úgy indult, hogy Erik mégsem ment ma már iskolába, miután végigköhögte az éjszakát. Úgyhogy már reggel negyed hétkor egy nyögéssel (és a másik felemre fordulással) újraterveztem a délelőttöt.
Patrik elment suliba, aztán Rolit is elvittem az oviba, utána indultunk a gyerekorvoshoz. Balázs elég optimistán arra készült, hogy megvár minket a kocsiban. Még szerencse, hogy szóltam neki, mennyien vannak előttünk.. Röpke másfél órás várakozás után már be is jutottunk. Természetesen semmi meglepőt nem mondott, csak a szokásos "vírusos torok", a héten itthon marad strepsils-t szopogatva. :)
Aztán még itthon annyi időnk volt, hogy a mosógépből kimenekítsem a ruhákat, igyunk egy kávét, és már indultunk is Tatabányára az én orvosomhoz, kontrollra. Szerencsére ő most is tartotta magát a megbeszélt időponthoz. Így is bent voltam egy fél órát, töviről-hegyire tudni akart mindent rólam. Az esti gyógyszeradagomat meg kell emelni próbaképp, hátha sikerült tökéletesen tünetmentessé tenni az életemet. Jövő hétfőn pedig megkukkantják az agyhullámaimat. Hátha nem lesz töklapos.
Délután még meg kellett ejtenünk a vásárlós körünket, mert egészen este háromnegyed kilencig úgy volt, hogy holnap egész nap dolgozom. Aztán végül ez is újraterveződött, és majd csütörtökön dolgozom egész nap, nem szerdán, de mindegy, a vásárlás megtörtént. Mondjuk van, ami már késő is lett volna holnap, mert Patrik reggel két napos osztálykirándulásra indul Egerbe. (a mázlista)
Aztán este, mikor már úgy gondoltam hogy most akkor már mára mindenfélén túl vagyunk, akkor Roli egyszer csak elém állt, hogy a ballagási műsorban van egy dal, ami olyan szomorú, hogy ő mindig sírni akar tőle. Kérdezgettem, mi az, de csak folytak a könnyei.. mígnem aztán mégis megpróbálta nekem elénekelni. Addig jutott, hogy "Kedves óvodám, sok víg nap után, itt a ..." és itt elcsuklott a hangja (nem túlzok, tényleg), és sírt, keservesen, mert ő nagyon szeret oviba járni, és ő még ovis akar lenni. Vigasztaltuk mindenfélével, Erik még kánont is énekelt vele, hátha felvidítja. Balázs megpróbálta elpoénkodni, és mondta neki, "Tudod miért sírsz Te?" Mire Roli meg sem várta, mit akar ebből kihozni az apja, rávágta: "Azért, mert egy érzékeny kisfiú vagyok." Hát ez tény. A szívem szakadt meg érte. De kellett annak az érzékeny lelkének, hogy megküzdjön a dallal, csorgó könnyekkel a fürdőkádban ülve végigénekelte.
Érdekes helyzet, egyébként. A két nagyobb alig várta, hogy ne kelljen már oviba mennie többet, utálták. Ő kezdettől fogja imádja, így nyilván nehéz megválni az ovitól. Ráadásul olyan kézzelfogható közelségbe került neki ezzel, hogy már próbálnak rá. Na de majd addig még leküzdjük ezt is. Augusztusban már majd nagyon fogja várni az iskolát, ebben biztos vagyok. :)