Péntek

 Nagyon nehezen keltem fel ma, és nagyon álmos voltam egész nap. Gondolom a közeledő hidegfront segített ebben sokat. Mondjuk még mindig inkább ez, mint a fejfájás. Kicsit kapar a torkom, remélem nem lesz belőle semmi komolyabb. 

Azon gondolkodtam ma, hogy majd mi mindent fogok sütni és főzni vajon húsvétra. Ahogy mostanában utálok boltba járni, jó lenne megrendelni amit csak lehet. Egy csomó időt megspórolok vele, feltéve, hogy nem a rendelés leadás után jut eszembe még legalább tízféle dolog, amit be kellett volna tenni a kosaramba. Még nincs teljesen meg a fejemben sem, hogy mi legyen, de majd megpróbálom hétfőre összekapni magam. Szerda délutánra megrendelem, és akkor teljesen jó vagyok még. 

Anyukámék voltak tegnap egy reumatológiai magánrendelésen. Tök látszik, hogy mennyire más generáció vagyunk, mert azt mondta nekik az orvos, hogy van egy kezelés, aki talán jó lenne, de azt csak az állami rendelésen írhatja ki. Én is, és a fiúk is rögtön megkérdeztük, hogy oké, és mikor mehetsz be a beutalóért a rendelőbe? Hát ez eszébe sem jutott, hogy megkérdezze. Ők még az a generáció, akiknek az orvos, a hivatalnok, a tanár mind-mind egyfajta "felsőbbrendűséget" képviselnek. Meg bennem is akad ilyen hajlam, de egyre kevésbé. A gyerekeim pedig egyáltalán nem tekintenek senkit sem felsőbbrendűbek, illetve maximálisan elvárják, hogy ha egy szolgáltatásért fizetnek, akkor az legyen szolgáltatás. Na nem hiszem, hogy anyukám ezt a fajta szemléletet magáévá teszi valaha is, de azért most kicsit elgondolkodott, lehet, hogy egy következő alkalommal már elég bátor lesz hozzá, hogy feltegyen egy hasonló kérdést. 

A héten már kiolvastam egy könyvet, ezt itt: 

Az írónő nagyon jó stílusban ír, alig tudtam esténként abbahagyni. Pedig már a könyv felénél rájöttem, hogy mi lesz nagyjából a vége, de azért kíváncsi voltam hogy jutunk el odáig. Nem okozott csalódást.