Ma úgy alakult, hogy a nap első felében kettesben voltunk itthon Rolival. Mondjuk egy éppen 18 éves fiatalemberrel kettesben itthon majdnem olyan, mintha egyedül lennék, mert sokáig alszik (mondjuk ez rám is igaz), és aztán teljesen jól elvan a saját világában. Természetesen ha szólok neki, segít bármiben, és egyébként ő a legsegítőkészebb gyerekem jelen pillanatban (ami az itthoni dolgokar illeti), de semmiképpen sem a beszélgetés világbajnoka. Kivéve, ha valamit ő szeretne megosztani, mert olyankor le sem lehet lőni..
Balázs és Erik dolgozni voltak (nem ugyanott), Patrik ma reggel elutazott Zakopaneba a barátaival. Nekem ez egy olyan úticél, ahová akkor mennék, ha nekem fizetnének érte. Bőven jó nekem látni róla képeket, láttam videókat is a tiktokon. Szép, az biztos, de a klímája nem nekem való.
Amúgy a mai napot is jól ellógtam, a mosás-ruhahajtogatás készen lett, meg persze ebédre a csirke is megsült, de semmi több. Mindegy is, ezen már nem aggódom egy ideje (bár időről időre meg tud lepni a saját lustaságom), amikor majd olyan lesz a csillagok állása, hogy lesz kedvem is, időm is, energiám is, akkor majd megcsinálom. Lehet, hogy ha úgy adódik, akár egy hétvége alatt is mindent.
Zakopane pedig nagyon szép 🙂 meg a Tátra is 🏔️
VálaszTörlésNekem néha hétvégén napközben csak úgy eszembe jut, hogy na vajon Dius nyomja-e a mosás-nagyipart?! Aztán amikor este olvasom, hogy igen, egyrészt jó érzés, mintha legalább is én lettem volna ilyen eredményes (haha), másrészt konstatálom, hogy oké, minden rendben halad(t). Tudom, kissé muris. :D
VálaszTörlés