Rég volt már, hogy ennyire komoly hatással volt rám a telihold, meg frontok, mint most. Vagy csak a véletlen hozta így, és csak magamban raktam össze ezeket egybe. Ami nagyon furcsa, hogy nem a fejem fájt (azt nem is furcsállottam volna), hanem valahogy minden olyan furcsa volt ma. Voltak szédülés pillanataim, volt fél óra, amikor a szívem környékén fájt-szúrt. Ez elég ijesztő volt, és nem is tudtam vele mit kezdeni. Már ott tartottam, hogy akkor szólok Balázsnak, hogy engem azonnal vigyen haza, de az utolsó pillanatig húzni akartam ezt, tudtam, hogy nagyon megijedne. Szerencsére aztán ahogy jött, úgy el is múlt, de nem voltam az igazi egész nap. Délután, miután hazajöttünk, muszáj volt kicsit lefeküdnöm is, egy fél órát meg aludtam is.
Szerencsére holnap már itthon leszek, azt hiszem, pont jókor..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése