Vasárnap

 Nem merem elkiabálni, de mintha egy nagyon kicsit jobb lenne ez a lábfájás dolog. Nagyon reménykedem benne, hogy megúszom a továbbiakat, és jó lesz ez a két gyógyszer. 

Egyébként rájöttem, hogy én egy csomó mindenben már akkor is ilyen divatosan tudatos voltam, amikor még erről nem is tudtam. Na nem csak úgy, hogy végig tudtam, hogy mit miért csinálok (úgy is), de pl a vásárlás is ilyen nálam. Nem ész nélkül szoktam ezt-azt venni, hanem ha valamire szükségem van, akkor jól megnézem a kínálatot, és azt veszem meg, amit ár-érték arányban a legjobbnak gondolok. Mostanában az élelmiszer vásárlás kivételével én is inkább az online vásárlást részesítem előnyben. Ruhát a bonprixtől szoktam leginkább magamnak, ott a 36/38-as méret még mindig pont jó volt mindenből. De ott is úgy szoktam, hogy kinézek valamit, elrakom kedvencek közé, és amikor olyan akció van, hogy kedvezmény is, és ingyen szállítás is, akkor rendelem meg..

Múltkorában kerestem leggingset, amit meccsnapokon a farmer alá fel tudok venni, de nem úgy érzem benne magam, mint akit gúzsba kötöttek. Találtam is egy helyen, ami szimpatikus volt, tök jó leárazások is voltak, na, még egy combzoknit is tettem a kosaramba, gondoltam azt meg kipróbálom munkába..aztán nem rendeltem meg, mert nem csak csomagolási költséget számoltak fel a postaköltség mellé, de még külön 1100 ft-ot arra is, hogy utánvéttel akartam fizetni. Hát ez nekem nem fér bele, hogy kifizessek 2700 ft-ot pluszban ilyenekre. Akkor nem kell, eddig is meg voltam nélküle. 

De pl én nagyjából egész életemben előre elkészítettem mindent másnap reggelre. Amikor a gyerekek kicsik voltak, a ruhàik is élő voltak készítve, most már az nyilván nincs, meg már nagyon régóta csak saját magamnak kell eldönteni mit vegyek fel. De ezen kívül minden más a mai napig is. Nálam az elképzelhetetlen, hogy reggel kelljen kapkodni azzal, hogy vajon milyen szendvicset csomagoljak. 

Ahogy az is mindig úgy volt, hogy este minden el van mosogatva, és el is van pakolva a mosogatóból. Ha a mosogatógép megy, abban benne marad, mert általában azt akkor indítom el, amikor lefekszem. 

Régebben egy kalendárium veszett el a fejemben, és minden nap tudtam, ki mikor jön haza, hova kell mennie, hány órára, stb..most ez már a naptár segítségével megy csak, de azért úgy még megy. Igaz, itt is leginkább már csak a saját dolgaimra kell figyelni, mindenki intéz magának mindent. 

És hát..azt nem tudom mennyire felel meg bármelyik mostanában divatos modellnek, vagy életfilozófiának, de az is nagyon régóta úgy van, hogy úgy élek, ahogy jól esik. Azt eszem, amit megkívánok, akkor mozdulok ki, amikor kedvem van, oda megyek, ahol jól érzem magam, stb stb. És ez szerintem így is marad, kivéve, ha amiatt kell változtatnom, nehogy a föld ne keringjen tovább.