Az mindenképpen a hétkezdés mellett szólt, hogy ma már együtt mentünk dolgozni. Ez mindig jó, még akkor is, ha a munkahelyünkön már nem túl sok alkalmunk van találkozni, de azért pár szót tudunk mindig váltani, és egy nap egyszer kávézunk is együtt (fél 10-kor). Mégis, jó értés együtt indulni, együtt érkezni, tudni, hogy ott van ő is. A feladataink teljesen mások, néha még az is előfordul, hogy az eltérő területeink eltérő igényei miatt egymással "szemben állunk", de szerencsére ez nem túl gyakori, és eddig minden ilyen helyzetet jól kezeltünk.
Mondjuk ehhez kell az is, hogy a munkánkat mindketten, egymástól függetlenül is úgy végezzük, hogy előre is gondolkodunk, nézzük azt is, minek milyen hatása van más dolgokra, és sosem célunk, hogy csak a saját területünknek legyen jó.
Hazajönni is nagyon jó együtt, még abban a tíz percben, amíg hazaérünk, megbeszéljük az aznap történt fontosabb dolgokat, és így, mire tényleg, fizikailag is itthon vagyunk, már magunk mögött is tudhatjuk az egész munka dolgot. Nyilván előfordult már, és biztos fog is még, hogy még itthon is téma volt valami, dolgoztunk már mindketten itthonról késő este, együtt is, külön is.
Árnyoldala a mi esetünkben nincs a közös munkahelynek, kivéve azt, amikor külön műszakban vagyunk, vagy én megyek, de Balázsnak hét közben van pihenő napja. De szerencsére ez sem túl gyakori.
Azt mindenesetre így hétfő este meg is lehet állapítani, hogy mindenki ugyanolyan maradt, amilyen tavaly volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése