Most kezd elfogyni a türelmem, nagyjából egyszerre az erőmmel és az energiámmal. Most tartok ott, hogy minden sok, és kevés egyszerre, hiányoznak az emberek, mégsincs kedvem szót váltani senkivel sem. Most van az, hogy borzasztóan elegem van abból, hogy nem mehetünk meccsre, hogy nem ülhetünk be egy étterembe, hogy nem megyek el ruhát venni, mert biztos, hogy maszkban nem fogok ruhát próbálni. Nem akarom már ezt az egészet, és legszívesebben megráznàm a világot, hogy hahó, ébresztő, ne egymásra mutogassatok már, hanem tegyük a dolgunkat, és szabaduljunk már végre ebből a borzasztó rémálomból.
Réges régen nem érdekel már ezzel kapcsolatban semmi összeesküvés elmélet, nem érdekel senkinek a politikai állásfoglalása. Amúgy is bele lehet bolondulni, ha az ember bármit is elolvas a témával kapcsolatban, ne adj isten még a hírek alatti kommentekbe is beleolvas.
Tudom, hogy még ki kell tartani, valószínűleg még nem is olyan kevés ideig..remélem, hogy lesz ehhez elég türelmem mégis.
Egyetértek, pont így. Szerintem egész év végéig ez lesz Dius, esetleg nyáron kicsit lazítunk. Nekem is borzasztóan elegem van, pedig én amúgy nem vagyok egy nagy mászkálós, de az, hogy meg sem tehetem végtelenül frusztrál már és egy éve lassan, hogy így élünk.
VálaszTörlésNem vagyok én sem egy partiarc, soha nem is voltam, de ez most azért már annyi mindenben korlátoz, ami örömet okozna, és feltöltene. Én már tippelni sem merek meddig tarthat..
TörlésÉn is pont erről posztoltam tán 2 nappal ezelőtt. Kitartás neked is, együttérzek veled. (nekem pont hazajöttek a gyerekek, az egy kicsit átlendített ezen a mélységen)
VálaszTörlésEz jó, hogy valami át tudott lendíteni. Én várok még erre. 😊
Törlés