Vakáció

A háromból kettőnek ez a mai volt az utolsó nap, ez is már csak olyan ímmel-ámmal eltöltött, mindegyik korábban jött haza a leginkább semmit nem csinálásból, amivel az iskolában foglalkoztak. És ezzel megkezdődött hivatalosan is számukra a két és fél hónap gondtalan pihenés. Gondolom egy-két hét múlva már aktív unatkozás is lesz, nem csak lazulás és örülés, hogy nem kell kelni, nem kell leckét írni, nem kell ott ülni a suliban. Főleg, hogy ez megint egy olyan nyári szünet lesz, mint a tavalyi, hogy azért sokat lesznek majd egyedül, amíg mi dolgozunk. Nem aggódom már miatta, mert tavaly is megoldottuk, megoldották minden gond nélkül ezeket a napokat, azt gondolom, akkor ez aztán az idén még ennyire sem lesz gond. Tavaly nehezített pálya volt nekik, mert még viszonylag csendben is kellett (volna) lenni, hogy az apjuk legalább pár órát tudjon aludni.
Kicsit irigylem őket érte, mert emlékszem azért még az érzésre, amit egy ilyen utolsó nap okozott annak idején. Már akkor elterveztem, hogy mennyi mindent fogok csinálni a szünetben, mennyit fogok olvasni, aludni, kivel hova fogok elmenni, meg ilyenek... na persze nem mindent valósítottam meg ebből, de az a határtalan szabadság érzés az örökre megmarad. És most jó volna újra átélni. :) Rám is férne.
A harmadik még holnap megy oviba. Maradhatna itthon, elférne, és nem is lenne útban sem, de az óvó nénik még "kikönyörögték" a holnapi napot, hogy még egy kicsit az övék lehessen. :) Hát legyen... Roland sem tiltakozik egyébként, és csak remélem, hogy megússzuk a holnapi búcsúzkodást pár könnycseppel, zokogás nélkül. :) Neki lesz egyébként a leggondtalanabb nyara. Semmi dolga nem lesz, csak hogy játszon és pihenjen. Azt hiszem, ezt megoldja majd. :)