2012. jún. 5.

Egy kedd,

ami semmiben sem különbözött bármelyik másik keddtől, mégis jelentős lesz középső fiam életében. Ez az a kedd, amikor először indult útnak több napra, több száz kilométerre akármilyen családtag nélkül.
Izgatott volt reggel. És csalódott. Izgatottsága teljesen érthető és nyilvánvaló. A csalódottság az időjárás miatt volt, mert Á. néni azt mondta, harminc fok lesz... ehhez képest esett és fújt a szél. És a pólóra, amit aláírtak egymásnak, fel kellett venni egy pulcsit. Azt hiszem, egészen jól vizsgáztunk az apjával, mert amikor láttuk rajta azt, hogy na, most fogja elsírni magát, akkor gyorsan elpoénkodtuk valamivel. Egyrészt, hogy ő ne sírjon, másrészt, mert ha ő elsírja magát, akkor én is.. és akkor aztán itt a világvége. :D
Az állomáson egy fél órával a vonat indulása előtt ott kellett lenni, gondolom így hagytak időt mindenkinek biztosan odaérni. :) Hamar beszippantotta az osztálytársak tölcsére, de pár percenként visszasomfordált, kérdezni valamit, vagy csak úgy ott állni. Pedig megígértem, hogy megvárom a vonat indulását. Többször és nyomatékosan figyelmeztetett, hogy nehogy felhívjam a Sára telefonján, mert meglesz ő. És E. nénién se, mert az még égőbb. Gondolom ez valamiféle bosszú is részéről, amiért nem kapott telefont, akkor nem is hajlandó beszélni velünk máséról. Ma még kibírtam. Holnap majd E. nénitől azért megérdeklődöm, mi újság, hogy telt az éjszaka, ilyesmi.
A vonat indulás után én még elbaktattam vérvételre, majd onnan még haza is gyalogoltam, ez egy jó kis öt-hat kilométeres túra volt, amiben rendesen elfáradtam, és éreztem is a vesémet, mire hazaértem. De olyan ég-föld leszakad görcsöm ma sem volt, csak a tompa és egészen elviselhető fájdalom.
Itthon aztán időről időre azon kaptam magam, hogy gondolkodom, mi maradt vajon itthon. Hogy eltereljem a gondolataimat, hazahoztam Rolit ebéd után az oviból, örült is nagyon. :) Ritkán van ilyen meglepetésben része. :)
Fura volt este is csak két gyerekkel, olyan nagy a csönd is, hogy szinte félelmetes. Azt hiszem, Erik a mozgatórugója a családnak. :)))De a hangadója biztosan. Na de mindjárt péntek... és akkor már itthon is lesz. :)


És egy kérés maradt még ma este így a bejegyzés végére. Ha valaki az oldalsó számlálón véletlenül elcsípni a mindegy-számot, megtenné, hogy csinál nekem egy screenshot-ot? Köszi.

5 megjegyzés:

  1. Úgy látszik, mindenki ezt az időpntot választja kirándulásra. Nekem most kettő is külföldön van, egy Párizsabn egy pedig egy ausztriai farmon az Isten háta mögött. De amíg te aggódsz Erikért, én örülök, hogy kettővel kevesebb:)

    VálaszTörlés
  2. Pikk-pakk péntek lesz, nyugi!
    ;)

    VálaszTörlés
  3. Kedves Dius!
    Csak szeretném megköszönni a sok "beszélgetést", amit folytattunk. Mert cucka, ... hát, hogy is mondjam, beszólása miatt kicsit megcsappant a kedvem a véleménynyilvánításhoz. Elképesztő, hogy az Ember nem írhatja le anélkül a véleményét egy kifejezetten családias blogon, hogy rá ne támadjanak, meg ne gyanúsítsák, sértsék. Lehet, hogy érzékeny ( na meg teátrális ) vagyok, de mától nem fogok írni kommentárt, mindezt azért mondom el, hogy tudd, nem tűntem el, maradok továbbra is hűséges olvasód
    Sok szeretettel: Tamara

    VálaszTörlés
  4. Valóban eléggé teátrális lépésre szántad el magad, főleg, hoyg pozitív pszichológusnak vallod magad.:) A blogok, fórumok beszélgetőhelyek, ahol azt gondolom, ellenvéleményt is le lehet, sőt kell írni. Sajnálom, hogy egy ártatlan kérdésre így reagálsz, sokszor furcsán fogalmazod meg a gondolataidat, ezért támadtak bennem kétségek. S a reakciód, hátööö, érdekes. :)

    De megkövetek mindenkit, legyen písz és rákendroll, Dius, bocs a posztod szanaszét-offolásáért. ♥

    VálaszTörlés
  5. Jennelle, sajnálom, hogy ennyire rossz néven vetted Cucka kommentjét, én őszintén hiszem, hogy nem üldözésnek szánta. Igaz, én vagyok abban a helyzetben, hogy - mivel már többször is beszéltünk telefonon- halljam a hangsúlyait is egy-egy kérdés vagy mondat kapcsán, így én esetleg másképp értelmezem.
    Azt meg végképp sajnálom, hogy úgy érzed, így reagálsz erre, de természetesen tiszteletben tartom a döntésedet. :(

    Cucka, nem történt más, mint hogy beszélgetést kezdeményeztél, ami nem jól sült el, nincs miért haragudnom. :)

    VálaszTörlés