A múlt héten kimaradt, mert épp akkor kezdtem csak el ezt a könyvet, amiről most írni fogok, és még nem sok mindent tudtam volna írni róla az első benyomásokon kívül.
Érdekes könyv volt, már ami a koncepciót és a történetet illeti. Két idősíkon váltakozik a történet, van benne háború, szerelem, érdekes jellemű emberek. Valamiért mégsem volt nekem az igazi, kicsit olyan volt, mintha a jelenben játszódó részeket utólag toldották volna csak bele a könyvbe, azok a részek folyamatosan hiányérzetet hagytak bennem.. Az teljesen világos volt, hogy a szerelem időtlensége az, ami ihlette ezt a művet, de nekem ehhez kicsit szegényes volt végig az, ami a jelenben íródott.
Nem olvastam még semmit az írónőtől, nem is tudom van e más műve, nem néztem utána, de szerintem nem is fogom ezt erőltetni.
De az is lehet, hogy csak én nem voltam ráhangolódva eléggé egy ilyen történetre, és ezért nem jött át, de most leginkább csak azt gondolom, hogy egy volt a sok közül, amit már olvastam életem során. A borítójára fogok emlékezni, mert az nagyon tetszik.
Vannak ilyen könyvek, amik kívülről ígéretesnek tűnnek, de belülről mégsem ragadnak meg. Ilyenkor én kicsit bosszús vagyok :-)
VálaszTörlésHát ha bosszús nem is, de csalódott annál inkább voltam.
Törlés