Ma tényleg sokkal enyhébb időre ébredtünk, végre nem dideregtem egész nap, viszont esett és köd volt. Itt körülöttem mindenkinek elege van már ebből a télből, minden kollégám alig várja már a jobb időt. De azért az még valószínűleg arrébb lesz. Pedig ha lenne varázspálcám..
Hajnali fél hatkor arra ébredtem, hogy nagyon fáj a fejem. Mondjuk annyi eszem nem volt, hogy ha már egyébként is kimentem a mosdóba, vegyek be egy fájdalomcsillapítót. Balázs szerencsére észbe kapott, és hozott nekem egyet, így amikor kicsit később már fel kellett kelni, nem kellett azt mondanom, hogy nem tudok bemenni dolgozni.
Sok minden nem történt ma sem, Erik nagyon lelkesen kipakolta a komódját és lepakolt a polcokról a szobájában. Ő a maga részéről alig várja a laminált padlót. Még arra nem jöttem rá, mi a nagy lelkesedés oka, hacsak az nem, hogy a szekrényét nem akarja visszarakja tenni, és ez a reménybeli átrendezés van rá ilyen hatással.
Roli kevésbé lelkesen látott neki ennek a kipakolás dolognak, de azért csinálja ő is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése