Nem tudom mi van velem, de két napja annyira fázom, hogy már többször is lázat is mértem, mondván nem hiszem el, hogy nincs valami bajom, mert ez még azért rám sem jellemző. Borzasztóan rossz érzés egyébként, és néha vágyakozva gondoltam azokra a hőhullámokra, amik még októberben jelentkeztek. Lázam természetesen nincs, meg más bajom sem, ugyanakkor mégis minden bajom van. Nem is tudom mikor voltam utoljára ennyire nyűgös és elgyötört.
Hétvégén elkezdik lerakni a laminált padlót, két szobával kezdünk a négyből. Ehhez mindent ki kell pakolni a szekrényekből, polcokról, szétszedni, kivinni onnan. Egy szekrényt szeretnének a fiúk likvidálni is, mert szerintük egy csomó mindent ki kell dobni. Azt nem mondom, hogy nincs olyan, amire valóban ez a sors vár, de szerintem nincs egy szekrényre való felesleges holmink. Legalábbis még nem látom, hogy hogy is tudjuk ezt úgy kivitelezni, hogy majd mindenki elégedett legyen. Nem vagyok gyűjtögető fajta, nincsen elrakva kórházas törölköző, meg ilyesmi,de azért vannak olyanok, amik feleslegesnek tűnnek, mégsem szívesen válnék meg tőlük. Ezek mondjuk nem ruhák, hanem emlékek, könyvek, újságok...na de lehet hogy ezeket most felmenekítem a padlásra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése