Apróságok

 Vannak minden napra érdekes apróságok, amiken vagy mosolygok, vagy elképedek, vagy épp helyzettől függően épp akár mindkettő is előfordul. 

Nagyon cuki kisgyerekek vannak minden nap a strandon, mindig teljes átéléssel csinálnak mindent. A homokozóban nagyon komoly alkotások készülnek, a vízben vagy hangosan kacagnak, vagy épp hangosan bömbölnek. 

Vannak komoly felkészültséggel érkező társaságok, akiknél a másfél méter átmérőjű rózsaszín flamingó az egyik alap tartozék. Azt vettem észre, hogy ez a valami egyszer kerül vízbe, onnantól kezdve pedig törölköző tartóként funkcionál. 

Voltam már fültanúja mindenféle beszélgetésnek, tegnap pl végighallgattam két tizenket éves forma kislányt, ahogy megállapították, hogy ők biztosan nem lesznek ilyenek, mint a szüleik, különösen az anyukájuk..egyikőjüknél tutira nem lesz konyha sem, és nem lesz ilyen, hogy egész nap robotol, és csak olyan dolgokat fog csinálni, ami tetszik neki, mert az hülyeség, hogy csak mindig pénzt keres, aztán a gyerekeit cseszegeti. Neki amúgy sem lesz gyereke sem. 

Ezen a beszélgetésen jót mosolyogtam magamban, és gondoltam, hogy de jó lenne találkozni velük 30 év múlva, és megkérdezni, hogy sikerült e megvalósítani. 

De ma pl amíg a padon ülve vártam a többieket, hogy ők is megunják a vízben töltött időt egy nénivel beszélgettem, akiről alig öt perc múlva már tudtam, hogy van itt egy nyaralójuk, mert ugyan nagyon sokáig boglári lakosok voltak, de elköltöztek. Mindig visszavágytak, különösen a férje. Van három felnőtt fiuk, de unoka sajnos még nincs, pedig a legfiatalabb is 34 éves már. 

Szeretem, hogy van erre időm, és élvezem, hogy mindenfélét látok -hallok strandolás, fagyizás, sétálás közben.