Ma sem volt panaszom a hőmérsékletre, bár egész nap érezte a fejem azt a "nyomást", amitől aztán éppen most szakadt le az ég nálunk. Itt ülök a kanapémon bekuckózva, és hallom, ahogy a tetőablakot mossa az eső. Időnként a szemem sarkából látom a villámlást is, amit aztán elég gyorsan követ is a dörgés. Hát legyen, essen, tomboljon, csak senkinek ne okozzon kárt.
Nagyjából eseménytelen nap volt egyébként, még mennek a mindenféle projektek megbeszélései, de szerencsére mindenki úgy gondolja, hogy a nyár az maradjon csak a tervezés -előkészítés ideje, közben mindenki menjen majd el szabadságra, és aztán majd ősszel belehúzunk a megvalósításba, ha az lesz a döntés, hogy így kell tennünk.
15 nap múlva megyünk nyaralni, szerintem az idén a szokásosnál is jobban várom. Balázs is, én is nagyon fáradtak vagyunk, ami nem csoda, alig pár napot voltunk csak szabadságon. Addig már nem is leszünk, de most már fél lábon is kibirjuk addig valahogy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése