Úgy kezdődött, hogy még fél kettőkor színeztem a telefonomon, gondoltam, hátha az végre majd segít elaludni. Végül is bejött, mert miután letettem a telefont, már nem emlékszem arra, hogy túl sokáig forgolódtam volna. Addig mondjuk tizenegytől volt minden, melegem volt, szomjas voltam, pisilni kellett, rám jött a tüsszögés, kényelmetlen volt a párna...szóval mint valami házsártos vén tyúk.A telefon kegyetlenül ébresztett háromnegyed hatkor, és aztán öt perc múlva Balázs is hívott. Nem esett jól felkelni, mert akkor persze már tudtam volna aludni.
Délelőtt még csak-csak elvoltam, bár éreztem, hogy nagyon kevés volt az alvás, és az éjszakai tüsszentés sorozat után is éreztem, hogy olyan fura az orrom, mint mielőtt beteg lesz az ember.
Aztán a helyzet fokozódott, hányingerem volt, a hasam is görcsölt, néha olyan szédülés tört rám, mint aki bármelyik pillanatban el is ájulhat. Alig vártam, hogy jöhessek haza, és már azon is gondolkodtam, hogy lemondom a fodrászt. De aztán összekaptam magam, és elmentem. Amúgy is nagyon megbántam volna holnap, ha még mindig a csúnya, lenőtt hajamat kell nézni.
Erik rögtön az első gyakorlati napján 12 órát dolgozott, lehet mondani, hogy rögtön a mély vízbe ugrott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése