A péntekről jutott eszembe...

Miről is meséljek ma?
Amikor azon gondolkodom, hogy Te jó ég, holnap péntek, ami tök jó, mert végre péntek lesz, de tök nem jó, mert délután fél hatkor évnyitó. Nem nagyon tudom megfogalmazni mit érzek, de semmiképp sem azt, ami olyan népszerű mostanában a facebook-on, hogy Anya felugrik örömében, mert a gyerekeinek kezdődik a suli végre. Hát nem. Nem ugrálok, és nem örülök. Jó volt nekik itthon, és nekem is jó volt, hogy itthon voltak. Szabadok voltak egész nyáron, amellett, hogy jó sok minden volt itthon, amit nekik kellett csinálni, azt remélem, hogy ők is úgy gondolják, hogy ez egy jó nyár volt.
A három fiamból kettő lesz már felsős idéntől.
A három fiamból kettőnek új osztályfőnöke lesz.
A három fiamból kettőnek lesz egy csomó új tanára.
Emellett még azért csak aggódom egy kicsit Roli miatt. Aki ugyan már messze nem kicsi, mert nyolc és fél évesen igazán talpraesett kis fickó lett belőle, de mégis majd most lesz az első év, amikor teljesen egyedül kell járnia valahova. Kicsit aggódom a szeleburdisága miatt, de remélem, hogy átérzi majd a helyzet komolyságát, és büszke lesz rá, hogy buszozhat egyedül. Nem akarok neki papolni túl sokat arról, hogy nem állhat szóba idegenekkel, de vele muszáj lesz, mert olyan kis nyílt és közvetlen (tiszta anyja amúgy), hogy simán bárkivel elcseveg.
Erik miatt aggódom, mert nem tudom megérett e már arra, hogy értse és megértse a különbséget az alsó és a felső tagozat között. Itt már lesz egy csomó minden, aminek a későbbiekre nézve is tétje lesz, és nem szabad ellinkeskedni, mert minden tudás egymásra épül. Amit most elmulaszt, később nagyon keserves áron tud majd csak megszerezni. Ráadásul Ő az a gyerekünk, aki mind közül a legnehezebben kezeli a változásokat, az újdonságokat. Bizalmatlan is egy kicsit, és olyan, aki az első benyomás alapján ítél. Ha valaki nem szimpi, akkor az bizony nem szimpi. :)
És természetesen Patrik miatt is aggódom. Nyolcadikos lesz. A nyolcadikos lét mindenféléjével. Felvételi, előkészítő, vizsga, tánc. Emellett pont az utolsó évre lesz új osztályfőnökük, akit egyébként jól ismernek, mert negyedik óta tanítja is őket, és szeretik is. A nagyobb aggódni valóm, hogy a régi osztályfőnök tanította a biológiát, a földrajzot, és a kémiát is. Most ezeket a tantárgyakat mások fogják. Másféle elvárásokkal, hozzáállással, amit meg kell szokni.

Arról meg aztán nem is beszélve, hogy nem is értem, hogy repülhetett így el az idő, hogy máris egy másodikos, egy ötödikes, és egy nyolcadikos fiam van. Nemrégen még úgy volt, hogy egy nagy csoportos, egy kiscsoportos, és egy kisbaba.

Éppen tegnap....