2012. júl. 17.

Én, a sokoldalú

Na most persze, már megint fényezem magam, de ezt muszáj elmesélnem. És nem rossz, úgyhogy nincs is semmi okom elhallgatni. Elvben a jó híreket, vidám történeteket mindenki szereti olvasni.
Tegnap, az első munkanapom vége felé jött egy anyuka a kisfiával. Babakocsira szerelhető csörgőt és sapkát vett. Aztán cumisüvegre keresett cumit. Az első kettőt megkapta, a harmadikról lebeszéltem. Mert elmondta, hogy csak azért kéne a másik cumi, mert a meglévőből nem akar inni a kisfia. Pár biztató szó után ömlött belőle a panasz és a keserv, hogy ő kezdettől fogva milyen nehezen boldogul, mert a kisfia minden evés után tíz perccel már csak ordít, és sehonnan nem kap segítséget, mert mindenki csak azt mondja, szoptasson, és minden rendben lesz, de ő már nagyon fáradt, és nagyon elege van. Az említett kisfiú mindeközben békésen nézelődött a babakocsiban, a legkevésbé sem látszott éhesnek, vagy épp alultápláltnak. Ráadásul ahogy az anyuka mesélte, az éjszakákat is végigalussza. Hallgattam az anyukát, és annyira magamra ismertem benne, hogy nem tudtam neki nem segítő "kezet" nyújtani. Beszélgettünk, elmeséltem neki a saját tapasztalataimat, érzéseimet. Láttam, hogy jól esik neki, hogy végre valaki érti, miről van szó, mit él át, nem néztem hülyének. Mondtam, hogy adjon magának még egy kis időt, és beszéljen egy szoptatási tanácsadóval. Eszembe jutott, hogy az egyik szomszédos faluban van is egy, megkerestem a telefonkönyvben a telefonszámát. Már ezért is nagyon hálás volt. Meg a beszélgetésért. Azt mondta, akárhogy alakul is, már az is jó érzés, hogy tudja, nem bolondult meg, mert más is van így, mint ő.
Aztán ma... kisfiú jött az apukájával. Ismerem őket, az apuka neveli, az anyuka enyhén szólva sem alkalmas rá. Ünneplő ruhát vettek az évnyitóra. (igen előrelátóak) Két pasi, egy kicsi, és egy nagy, akiknek halvány segédfogalmuk sincs a ruha méretekről. Nagyon tetszett nekik, hogy "saccra" is eltaláltam rögtön a méretet, és találtunk hozzá nyakkendőt is, övet is. Azt mondták, tök jó fej vagyok, amiért ilyen gyorsan végeztünk. :)
És még mindig ma... újdonsült anyuka.. két hónapos tündéri szép kislányával. Hordozókendőt kerestek. Amit mi nem tartunk. De felkészült vagyok (azok után, milyen sok babás blogot olvastam), mondtam, hogy azt ne is vegyen újat, mert ezeket "be kell törni", és könnyebben boldogul majd egy használttal. Eszembe jutott két anyuka is, akik itt helyben használnak ilyen kendőt, hozzájuk irányítottam segítséget kérni (szerencsére ismeri őket). Aztán még a pelenkázó-táska kérdés is hátravolt. Ami helyett végül egy budmil oldaltáskával távozott, mert a pelenkázó táska nem tetszett neki. Amikor felvetettem, hogy miért nem vesz helyette egy olyat, hitetlenkedve nézett, hogy ez neki miért is nem jutott eszébe? Ugyanannyi zseb van rajta, és sokkal jobban ki lehet használni majd. :)
És még a kismamát el sem meséltem. Aki szoptatós melltartót keresett, és külön "lejelentkezni" is jött, hogy még nem szült meg, talán mégis megvárja az én nagy fiam szülinapját. Bár már nagyon szeretne túl lenni rajta, mert nagyon fél. Újra végigkérdezett, hogy is voltak az én szüléseim, látszott, hogy megnyugtatta a tudat, hogy túlélhető, még ha fáj is. Viccesen mondtam, ha bejön helyettem dolgozni, megyek helyette szülni.. Élne az ajánlattal egyébként.. :) De remélhetőleg könnyen és hamar túl lesz rajta, és nemsokára már babával együtt jön látogatóba. :)
Ők csak az elmúlt két napban látogattak. :) Vannak, akik örömmel köszöntek rám az utcán, hogy "de jó, már dolgozol.." Hát jó, jó... Mondjuk az ilyen kis közjátékoktól tényleg jó tud lenni. :)
És azért nem semmi, hogy két napon belül voltam szoptatási tanácsadó, stylist, dúla is. Meg még mennyi minden más.. ;)

9 megjegyzés:

  1. De jó ez :) És milyen jókat tanácsoltál, végig bólogattam, hogy én is ezeket mondtam volna :) (Csak a méretet nem találom el szemre :) )

    VálaszTörlés
  2. dejó! legközelebb, ha a főnökasszony "hibát" találna a munkádban, színe elé táborozhatnál egy csapat elégedett kismamát-anyukát-apukát! :)

    VálaszTörlés
  3. táborozhatnál=toborozhatnál :)))

    VálaszTörlés
  4. Amikor bejelentkeztem, . voltam- ez olyan szépnek tűnt:) Látom, azóta elhúzott valaki mellettem, ez meg még szebb. Én mindenképpen örülök, hogy ide találtam, jövök olvasni, a sokoldalúságot ugyanis szeretem.
    Sikert a munkában, örömöt a blogolásban,
    üdv, Júlia.

    VálaszTörlés
  5. az 50 hiányzik, elnézést, az volt a sorszámom:)

    VálaszTörlés
  6. Timi, de még ez változhat, mármint a méret-eltalálás. Teljesen tanulható. :)
    Cucka, gondoltam rá.. :) Vagy legalább hogy nyitok egy ilyen "elégedett vásárlók könyvét", amit majd alkalomadtán megmutathatok. :)

    Júlia, restellem, hogy tegnap elfelejtettem megköszönni Neked az ötvenedikséget, pedig nagyon-nagyon örülök neki. :) (nem kevésbé Mágikának, aki utánad iratkozott fel) Köszönöm a kedves szavaidat, remélem, hogy a jövőben is szívesen térsz majd vissza. :)

    VálaszTörlés
  7. Jajaj...nem kell köszönni, örömmel vagyok itt.:)
    Viszont, hogy most választ kaptam, megtisztelő, köszönöm...
    Júlia

    VálaszTörlés
  8. Dius! Ez egy olyan igazi, diusos bejegyzés volt, amiért olyan öröm ide "járni"!
    Puszi,
    Szilvi

    VálaszTörlés