Ma reggelre megint behavazódtunk. Hajnalban felébredtem, ki kellett mennem mosdóba, Balázs akkor már készülődött dolgozni (még négy óra sem volt) Akkor néztem a tetőablakot, még nem volt semmi ilyesmi, pedig láttam én is a telefonomon az előrejelzést, hogy ez várható hajnalban. Megnyugodva visszaaludtam. Aztán Balázs hívott (nem tudom hány óra volt, mert addigra a tetőablakot elsötétítette a hó, így elveszett minden időérzékem), hogy a fiúkat keltsem majd havat lapátolni, nehogy anyám álljon neki. Én azzal a lendülettel ahogy letettem a telefont, vissza is aludtam, fél nyolckor ébredtem újra, de természetesen már elkéstem, addigra ellapátolta. Ez nálunk generációk óta így van kódolva, hiába is mondom, hogy ne csinálja, mert majd megcsináljuk. Vagy hamarabb kelünk, mint ő, vagy ez van. A következő kört azért már a fiúk csinálták, és szerencsére ez elég is volt.
Semmi extra nem történt egyébként, szerencsére az újabb Fradi vereséget is csak tévében láttuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése