Olyat olvastam a héten, amit nem szoktam túl sűrűn. Leginkább azért nem, mert én általában este olvasok a kádban (és ma van a kádban olvasás világnapja), és az ilyen pszichothrillerek néha rendesen berezeltetnek, vagy felzaklatnak, ami elalvás előtt nem a legjobb.
De valamiért ezt a könyvet mégis elhoztam legutóbb a könyvtárból. Arra már nem emlékszem, hogy a borítója fogott meg, vagy csak az a gondolat volt mögötte, hogy akkor most kicsit kilököm magam a megszokott komfortzónàmból (és ezt a szót még mindig utálom). Ha meg már itt volt, hát akkor miért is ne olvasnám el?
A lány, aki a főszereplő, az FBI nyomozója, nem mellesleg egy eldobott gyerek, aki nevelőszülőknél, és intézetekben nőtt fel, 16 éves korában elrabolják, megerőszakolják, de megszökik. Felnőttként, már nyomozóként futás közben megtámadják, elő adásban közvetítik a támadói, ő pedig egycsapásra híres lesz emiatt, futótűzként terjed ahogy kis vékony nőként elintézi a támadóját. Látja az egykori rablója is ezt, és ezzel el is indul a lavina...
A sztori jól van felépítve, az írónő jó stílusban ír, szinte észrevétlenül olvas el az ember száz oldalakat is belőle, mert folyamatosan van valami cselekmény. A karakterek is olyanok, hogy egyértelműen tudja az ember ki a szimpatikus, ki nem. Néha az én izlésemnek sok volt benne a brutális vonal, de még belefért. Az külön tetszett benne, hogy az FBI világát úgy mutatja be, hogy nincs túlmisztifikálva, de egyértelmű, hogy azért a legjobbak. A végén szerencsére azért a jó győzedelmeskedett a gonosz fölött, mégis maradt bennem egy kevés hiányérzet valamiért.
Azt hiszem, pont emiatt fogom elolvasni a második részét is, ha lesz.
Ez a könyv nekem is nagyon tetszett!! Elvileg egy sorozat első része, remélem lesz folytatása és az is legalább ilyen jó lesz!☺
VálaszTörlés