Nem történt ma sem semmi rendkívüli, azt leszámítva, hogy mennyire felhúztam magam azon a pofátlanságon, amivel a boltban szembesültem ma. Ma ugyan csak zsemlét kellett vennem, de ha már ott voltam, gondoltam, veszek még a fiúknak ice teát. Tegnapról mára egy csomó árat kicseréltek, láttam olyat is, ami egy nap alatt 150 ft-tal lett drágább, úgy, hogy egyébként ugyanaz van kint, mint tegnap délelőtt. Ez már bőven súrolja nálam azt a határt, ami nem csak pofátlanság, de egyenesen szemétség.
Azzal meg egyébként is tele van a hócipőm, hogy mindenhonnan ömlik ránk a sz@r, mindenki továbbhárítja a maga megnövekedett költségét. Nekünk meg nincs hová hárítani, marad a szamolgatás, mit lehet, mit nem. Utálom ezt, mert nem dolgozunk kevesebbet...na mindegy is, kár ezen mérgelődni, mert változni ettől nem fog semmi.
A hétvégén a Lidl-ben pont hallottam , ahogy az egyik munkaerő mondja a másiknak, hogy talált az asztalán egy köteg árcimkét, amit ki kéne rakni, de most nincs rá ideje, mert vmi másban van benne, mire meg azzal végez, addigra lehet, hogy már másik cimkét kell kitenni...
VálaszTörlésAmúgy tényleg felháborító, hogy napról-napra mások az árak, és az ember nem is tudja mire számítson.
Tegnap Mátééknál projektnap volt és nem volt ebédjük a suliban, és fogalmam sem volt, hogy mennyi pénzt adjak neki, hogy vegyen magának ebédet...
Felháborító és szomorú.🙁
VálaszTörlés