2022. nov. 16.

5/5

 Ez az izé, vírus, vagy legyen bármi (leánykori nevén nátha) jött, látott, és győzött. Ma délutánra sikerült engem is utolérnie, délben már éreztem, hogy akkor a fontos, erre a hétre tervezett dolgaimat munka terén ma meg kell csinálnom. Azért volt bennem egy kóbor remény, hogy ha hazaérek, és kicsit átmelegszem, akkor csoda történik, és elmúlik ez a minden porcikám fáj érzés, és a torkom sem fog fájni. 

Amíg megnéztünk két részt a Koronából, egész jó is volt a helyzet, gondoltam is, hogy mégiscsak vaklárma ez, és dehogy leszek én beteg. De persze hülyeség lenne kísérteni a sorsot, inkább megadom magam, és holnap már nem megyek, hátha időben elcsípem, és akkor a jövő hét már úgy kezdődik, hogy jól leszek teljesen. 


3 megjegyzés: