Minden ilyen napon elmondom, hogy mennyire rossz ez most már, de ma különösen nagyon fájt, hogy megint itthonról nézzük. A legnagyobb riválisunk érkezett ma, tudtuk mindannyian, ha őket ma este legyőzzük, 16 pont előnyünk lesz, innen már csak mi tudjuk elrontani, senki nem veheti el.
Azért, hogy ne is gondoljak rá, egész nap jól elfoglaltam magam, délelőtt főztem, ebéd után sütit sütöttem, rögtön kétfélét is..kókuszkockát, és almás muffint citrommázzal. Megsült a mindennapi kifli is. Felmostam, kitakarítottam a fürdőt és a wc-t, hajat mostam. Pont a meccs kezdetére végeztem mindennel, ahogy azt terveztem.
Onnantól meg már nem is kellett mást tenni, mint őszintén, szívből örülni annak, hogy ma este is bebizonyosodott, hogy mi vagyunk a jobbak.
Ha ott lehettünk volna, elképesztő hangulat lett volna, abban biztos vagyok.
Még az sem vette el a kedvemet egy kicsit sem, hogy menet közben, délután megfájdult a fülem. Van itthon fülcsepp, csepegtettem bele, vettem be fájdalomcsillapítót, most sokkal jobb. A holnapi napot valahogy kibírom, kedden egyébként sem megyek, aztán majd meglátjuk. Ha nem javul, valahogy úgyis orvoshoz kell mennem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése