Fárasztó és szürke, lehangoló szerda volt ez a mai nap is. Nagyjából, mint a hétköznapok többsége. Nagyon várom már, hogy lássam végre újra a napot, vagy bánom is én, essen akár a hó is, ha esetleg ez kell ahhoz, hogy eltűnjön ez a ködös-trutyis idő.
Nagy szerencse, hogy este meccs volt, és jutott legalább némi várakozás, kicsi izgulás, drukkolás, és aztán a győzelem feletti öröm. Azért látszik már a fáradtság a csapat tagjain, ami nem is csoda, megszámlálhatatlan mennyiségű meccsperc van a lábaikban. Lehetett volna hat gól is részünkről, de "csak" három sikerült. Belefért a hibázás, a kicsit gyengébb játék is itt-ott. Még egy hétvégi meccs, és kezdődik nekik is a megérdemelt téli szünet. Ez csak nekünk lesz kicsit rossz, mert még ezek az izgalmak sem lesznek, de hátha januárban már nem csak a tévé előtt szurkolunk majd.
A mai bejelentést az iskolába járásról kicsit korainak tartom, de persze legyen úgy, hogy mehetnek. Csak nehéz elhinni, hogy három hétre előre lehet ezt biztosnak tekinteni, főleg a szomszédos országok híreinek fényében..Én nem tartozom az összeesküvés elméleteket gyártók táborába, és elég jámboran elhiszem, hogy minden úgy van, ahogy mondják (nyilván nem vakon mindent, de könnyebb hinni, és bízni, mint az ellenkezőjét tenni), abban mégsem tudok hinni, hogy itt januárban minden rendben lesz. Ahhoz szerintem túl sokan keresik a kiskapukat mindenben. De nagyon szeretném, ha ezügyben nem lenne igazam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése