Tényleg nem tudom, meddig és hova lehet még fokozni ezt a folyamatos stresszt, amiben éljük az életünket. Nem tudom, hogy lehetne ezt az egészet távol tartani, vagy legalábbis kevésbé megélni. Valószínűleg ez utóbbihoz újra kell majd születnem, másik lelkülettel.
Azt látom, hogy mindenki, mindenhol feszült, állandóan robbanás közeli állapotban vagyunk, alig várjuk, hogy egymás torkának ugorjunk, vagy tegyünk valami pikírt, bántó megjegyzést. Borzasztó ez az egész, borzasztó részt venni benne.
Mindemellett még nagyon hideg is van, akit nehezen tudok elviselni. Jó lenne most medvének lenni, és téli álmot aludni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése