Csakazértis

 Hetek óta tologatom magam előtt az ablakpucolás, függöny mosás (és vasalás) röpke pár órányi feladatát. Mindig találtam helyette valami mást, meg mindenféle kifogást, hogy pl esőt mondanak, meg nem süt a nap, meg ilyenek. Közben meg többször is megállapítottam a fotelomban ülve, hogy itt bizony kosz-szag van. Balázst is megkérdeztem előbb arról, hogy ez tekinthető e tüntetnek, amivel karanténba vonulok, de határozott nemmel felelt, így aztán kíváncsian megkérdeztem, hogy jó, de akkor ő is érzi? Nem érezte. 

Ennek a nagyon látványos, roppant fárasztó műveletnek ma láttam jónak nekiállni. Soha jobbkor, egy kanapén töltött éjszaka után. Amit nem a tegnapi tészta ügy váltott ki belőlem, hanem a fájdalom, ami elindult valahol a bal csípöm alsó részén, kicsúcsosodott a combon külső oldalán, és tovább vándorolt a térdemig. Emiatt aludtam a kanapén, ott meg tudtam úgy támasztani, hogy elviselhető legyen. Azóta gugli barátom segítségével diagnosztizáltam magamnak egy ülőideg gyulladást, és hát ha már így sikerült, akkor gyorsan vettem is be egy fájdalomcsillapítót, meg egy gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapító kombó kapszulát, és a sajt-baconos whopper rám gyakorolt hatásánál fogva nekiálltam. 

Négy óra alatt megvolt minden ablak tokkal-függönnyel-sötétítő függönnyel, komplett lehallgató brigádokat semmisítettem meg a szúnyogháló rejtekéből. És itt jegyezném meg, bár nem a reklám helye, és elsőre én is mindig ecetes vízzel mosom le az ablakokat, de van az a clean, amire rá van írva, hogy csíkmentes, az tényleg csíkmentes. 

A gyógyszer hatása még tartott, ezt kihasználva, felmostam mindenféle felületet, még egy kicsit rendezgettem a mindenféle karacsonyváró fényt, falut, stb-t. Még mindig nem teljesen az, amit elképzeltem, de nagyon közelít hozzá. 

Most meg még lefekvés előtt szerintem újra begyógyszerezem magam, hátha tudok a saját ágyamban aludni. Elvileg egyébként erre az ülőideg ízére jó a masszázs, oda meg kedden megyek. Addig már kibírom..