Na szóval a meccsnap elmaradt, és ugyan mehettünk volna helyette Dunaszerdahelyre, de Balázs ugye dolgozott ma, meg hát a vírus helyzet miatt is meg kell gondolni hogy megyünk. Na nem is annyira azért, mert félnénk tőle, hogy valamit elkapunk, de a márciusi dac meccs után két héttel majdnem hazaküldtek minket a munkahelyünkről karanténba. Ha jól emlékszem, egy napon múlt, hogy megúsztuk. Ilyenekre is kell gondolni, ami ugyan furcsa, de majd egyszer már vagy természetes lesz ez is, vagy elmúlik, és csak olyan emlék lesz belőle, amit majd az unokáimnak fogok mesélni.
Az nekem sosem okozott gondot, hogy elfoglaljam magam itthon. Mindig találok valamit, amit meg kell csinálni. Mondjuk a főzés àltalaban adott program, ahogy a mosás is. Elég ritka az olyan hétvége, amikor kettőnél kevesebb adagot mosok. A főzés és a mosás ma is megvolt. A kutyák is megfürödtek, kihasználtuk, hogy ma még jó meleg volt, így az udvaron rendeztünk kutyastrandot. Egyébként ezt ők kevésbé szeretik, mint amikor a fürdőkádban fürdenek itt fent, de ahhoz nem volt kedvem ma, hogy a fürdőt is takarítsam még utánuk. De persze megoldottuk az udvaron is, biztos, hogy jól is esett nekik, utána kevésbé lihegtek, mint addig. (minden bulldog liheg amint kicsit melegebb van, vagy ha izgatottak, vagy csak úgy bármiért is..)
Kitakarítottam a sütőt is, most megint szép tiszta és csillogó, és ilyenkor mindig megfogadom, hogy ezentúl ahányszor csak használom, utána rögtön megcsinálom, de persze nem így szokott lenni.
Holnap készülünk a Balatonra, nem strandolni, csak egyet kirándulni, és Erik névnapja alkalmából eszünk valahol valami jót. Talán szerencsénk lesz, és nem fog esni, bár nagyon azt jósolták holnapra. Na majd meglátjuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése