Három fájdalomcsillapítóval és egy görcsoldóval dolgoztam végig a napot. Nem látszott rajtam semmi, szokás szerint...ebben jó vagyok. Az nagy szerencse volt, hogy ma csak kettőig dolgoztam, és már tízkor biztos voltam benne, hogy ha hazajövök, lefekszem, és semmit nem fogok csinálni.
Így is tettem. Lefeküdtem, megtaláltam azt a pózt, ahogy semmi nem fájt, és igyekeztem nem mozdulni. Bő egy óra után kezdtem azt érezni, hogy még a végén jó is lesz ez, és lehet, hogy mégis el tudok menni a könyvtárba. Meg is néztem a honlapjukon a nyitvatartást, de ott azt találtam, hogy ma csak délelőtt voltak egy órát nyitva. Na sebaj..majd jövő héten valamelyik délután sort keríteni rá.
Közben a fiúk szervezni kezdték a holnapi programot, vonattal megyünk strandolni a Balatonra..így erőt vettem magamon, és mégis elmentem a dm-be, mert vasárnap nincs nyitva,
A nap hátralévő részében aztán már tudtam azért tenni-venni, nem nagy dolgokat, de nagyjából mindent, ami szükséges.
Holnap meg feltöltöm a napelemeket..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése