Elég régen volt már, hogy ennyire örültem annak hogy péntek van, és hétvége kezdődik. Persze, mindig jó, de ezen a héten olyan mértékben fáradt el az agyam, hogy ma délben már a legegyszerűbb dolgokon sem tudtam gondolkodni. Rövid nap volt a mai, amennyire rövidnek lehet nevezni egy hajnali öttől fél kettőig tartó műszakot.
Már a hazaindulás pillanataiban éreztem, hogy muszáj lesz legalább egy fél órára lefeküdni, mert este még vacsorázni készültünk egy étterembe, attól tartottam, képtelen leszek addigra már arra is egy kis pihenés nélkül, hogy a széken ülve tudjak maradni.
Megvolt a pihenés is, és aztán a vacsora is. Jól éreztük magunkat, finomat ettünk, nagyon szép környéken voltunk (Tarján, Öreg Favágó kicsmája) Vacsora után már csak pihegni tudtunk, de nagyon jó is, hogy egyébként sem kellett már semmi mást csinálni, mint pihenni,
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése