Ma nem lesz végre péntek felsóhajtás. És nem lesz óda-zengés a hosszú hétvégéről sem. Ennek kettő darab oka van. A péntek ebben az esetben még nem jelenti a hét végét, és a hosszú hétvége sem lesz hosszú. Egy picit megrövidítem azzal, hogy holnap is megyek dolgozni. De csak azért, mert ma olyan jó volt, hogy muszáj még holnap is visszamennem. :) (a félreértések elkerülése érdekében most mondom, hogy a fentiek nem panaszos sorok, hiszen a munkámért fizetnek, és nem is rosszul)
Nem lesz szó a húsvéti készülődésről sem. Ennek csak egyetlen oka van. Még csak készülőfélben sincs semmi. :) De nincs veszve sem semmi, mert épp arra való a holnap délután, hogy bevásároljunk, süssek, és esetleg valahol valami port is töröljek. De ha a por marad, ám legyen. Legyen a vendégünk húsvétra is, úgyis megszoktuk már, hogy velünk él. :)
Szó lesz viszont arról, hogy váratlan meglepetésként mégis kaptam egy csupa négyes számlálós képet a héten, csak aznap a rövid, és leterhelt (és amúgy is igazoltan foltokkal tarkított) agyamból kiment, és elfelejtettem megírni. :) De ettől még örültem neki, és ezúton is köszönöm, Nyakifánt. :)
Meg még szó lesz arról is, hogy a blogsablon lassan lecserélődik. Abban a pillanatban, ahogy rátaláltam a nekem tetszőre, vagy rájövök arra, hogy hogy valósítsam meg, hogy valami olyan legyen, ami nekem tetszik.
Másról nem lesz szó. Mert már csak öt és fél órám maradt az alvásra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése