Nem tudok most túl jókedvű bejegyzést írni. És nem azért, mert a Fradi kikapott a Ligakupa elődöntőben a Diósgyőrtől (bár ez sem volt egy örömteli esemény a mai napon), meg még csak nem is azért, mert bármi baj történt volna.
Egyszerűen csak még mindig nem kapok rendesen levegőt. Ráadásul egészen nemnormális módon a náthásodásom harmadik napján nekiállt újfent fájni a torkom. Ettől meg aztán még külön is agyf..t kapok, mintha nem lenne elég az eddigi orrfújás-dugulás, tüsszögés. Ma egy pillanatra elgondolkodtam azon, hogy lehet, hogy mégis meg kéne nézetnem a visszanőtt manduláimat? Pedig úgy gondolom, semmi szín alatt nem engedem kivenni még egyszer. De ha visszagondolok rá, hogy mennyiféle bajt okozott annak idején, akkor egy kicsit elbizonytalanodom, és előveszem a bátor és mazochista énemet, hogy talán, ha muszáj, akkor újra kibírom. (és amúgy is az elsőnél is fogytam vagy tíz kilót.. trendi lennék teljesen, ha most is így lenne) Amúgy tutira nem fogok elmenni, és megnézetni, lustább is vagyok ennél, meg beszaribb is. :D
És azt el sem meséltem, hogy a múlt héten kétszer is álmodtam ájulásost. Az elsőnél én voltam, aki bent a munkahelyen elájultam, és arra ébredtem, hogy a kolleganőm sikít. (szerencsére igazából nem sikított mellettem) A másodiknál egy kislány volt, aki elájult, és én segítettem neki. De ez is a munkahelyemen volt, mert a következő pillanatban már a mindjárt nyugdíjba menő kolleganőm is jött.
Na és arról nem is beszélek, hogy ez a hülye blogmodul még mindig nem működik, akármit csinálok is vele. Pedig hú, de nagyon idegesít, hogy nem úgy van, ahogy én akarom.
Na de holnap már jobban leszek. A fene megette ha nem.
Jobbulást!!!
VálaszTörlés