... gazdasági helyzetben. ...ez az a mondat, amit ebben az évben már most megutáltattak velem. Minden nap többször is elmantrázzák nekünk, mintha egyébként senki nem tapasztalná a saját bőrén is. Mindezt olyan hangsúllyal, hogy még akkor is rögtön öngyilkos gondolatai támadnak az embernek, ha egyébként addig jó kedve volt.
Nyilván mindenkiben ott van egy bizonyos fokú bénultság, frusztráltság, aggodalom, düh, csalódottság, meg még ki tudja mennyi negatív érzés Én is szoktam kicsit jobban nekikeseredni egy -egy váratlan nehézség kapcsán, de aztán viszonylag hamar keresem a megoldást. Min lehet változtatni, ami nem jár túl sok áldozattal, mi az, amit tudnék másképp, jobban csinálni. Azt mindenki tudja már rég, hogy úgy nem megy, hogy csak várjuk a csodát. (Főleg, ha nem is hiszünk benne, hogy csodák léteznek)
És ebben a nehéz gazdasági helyzetben az a "jó", hogy mennyi pénzt költenek el a kedves vezetők baromságokra, amivel esetleg segíthetnének nekünk vagy gazdaságilag stabilabbá tehetnék az országot. Nekem meg ezért nyílik ki a bicska a zsebemben.
VálaszTörlésEzt én is utálom, régebbi időkre utalt eddig - legalábbis nekem. Mert voltak olyanok is. Elég szomorú, hogy most joggal használhatjuk újra és ki tudja, hogy még hová nehezedik a helyzet....
VálaszTörlés