Mármint azt, hogy van legalább két dolog, de inkább több (csak kettő az, ami jobban előtérben van), amit meg kellene változtatnom, de ha csak rá gondolok már van is bennem egy kisebb pánik. Sosem voltam akaratbajnok, és a nagy elhatározások embere sem. Tudok kitartó lenni, de nem mindenben.
Van ez a cigiügy, ami a legégetőbb probléma, és életem legnagyobb függősége. Másban is hajlamos vagyok ilyesmire, de ez mindent visz. Van egy csomó minden, amivel össze van kötve a cigizés bennem. Nem csak arra gondolok, hogy a kávé mellé rágyújtok, vagy evés után, vagy ha befejezek valamit. Akkoriban szoktam rá, amikor a szüleim vàltak. Kettőjük közül apám cigizett, anyám folyton morgott miatta. Nekem meg ott volt ez lázadásnak. Arra akartam hasonlítani, aki eldobott, és semmiképpen sem akartam olyan lenni, mint akit elhagytak. Ez akkoriban biztosan nem volt ennyire tudatos, mint amennyire most tisztában vagyok már vele. Amúgy is azt gondoltam, mint minden kamasz gyerek, hogy én sokkal különb leszek majd, mint a szüleim, és majd akármikor abba tudom ezt hagyni. Azzal nem számoltam, hogy közben még volt rám egy csomó olyan hatása is, ami jó volt nekem. Fogytam, mert kevesebbet ettem. Magabiztosabb lettem, mert menőnek éreztem magam.
Aztán ebből az egészből komoly függôség lett. Rosszul vagyok a gondolattól is, hogy eljön a nap, amikor nem gyújtok rá. Rosszul vagyok a gondolattól is, hogy majd emiatt megváltozik az anyagcserém, meg a jóég tudja mi, és meg fogok hízni, ami egyébként is elég könnyen megy most, a mindenféle hormondolog miatt.
Ez meg a másik, ezek a plusz kilók...ami miatt egy pár dolgon változtatni kellene...és ennek a gondolatától is rosszul vagyok.
Lehetett volna egyébként az is a cím, hogy én, a balfék.
Biztosan nem vagy balfék. Most ott tartasz, hogy ránézel ezekre a témáidra, de még nem tudsz/mersz/akarsz változtatni. Bármi okból is. Majd fogsz, ha annyira zavar/fáj; olyan motivációd lesz. Vagy nem fogsz és akkor az úgy lesz jó.
VálaszTörlésErről a dal jut eszembe: "ahogy lesz, úgy lesz, a sors ezer rejtelem..."
TörlésValami ilyesmi. Gondolkodsz rajta, aztán vagy megvalósítod, vagy nem. Ha lesz hozzá belső motivációd, okod - akkor igen. Ha nem, akkor inkább nem, vagy ha mégis, akkor az nem lesz tartós eredményű. És ott vannak még a félelmeid is, hogy mit veszítesz, mi van a kilókkal, mire lesz még hatása, stb. Tényleg komoly feladat.
TörlésSzerintem az első nagy lépést, azzal, hogy beláttad, és kimondod, hogy ezeken változtatnod kellene, már megtetted. Szerintem ez az jelenti, hogy elindult benned egy folyamat, ami majd egyszer, amikor eljön az ideje cselekvéssé alakul. Majd valahogy hozzá fognak idomulni a szokásaid, mert én azt olvasom ki a soraidból, hogy igazából nem is a dohányzás az, ami hiányozna, hanem a hozzá kapcsolt cselekvések része a cigi.
VálaszTörlésKöszönöm ❤️
TörlésOlyan jó, hogy megírtad ezt a bejegyzést! Nem akartam belenyúlni amúgy ebbe a témába, most kezdett feltűnni, hogy írod mentél rágyújtani, de nem mertem belekérdezni, hogy ez szükséges dolog-e. :)) Nem kell ettől elhíznod, és pl. a hormonális problémáid rendezéséhez elsőrendű lenne, mivel dohányozva nem lehet felírni pl. fog. gátlót. A többit meg úgy is tudod. Anyukám munkahelyén összefogtak, és a maradék pár dohányost segítették, és mind leszoktak!! Tartósan. Nálad idősebbek is voltak közöttük, és sikerült.
VálaszTörlésSosem titkoltam itt sem pedig, hogy van ez a rossz szokásom. 😊
TörlésNem is arra utaltam, hogy titkolod, nekem korábban nem tűnt fel. :) Mondjuk nem olvaslak annyira régen.
TörlésAnnyira nagy menöség cigiröl leszokni! Olyan büszke leszel majd magadra, hogy azon pár átmeneti kiló egyáltalán nem fog rontani.
VálaszTörlés