Egy csodás szerda

 Ma Révfülöpön jártunk. Ez az idei nyaraláson kimaradt, és azóta már többször is tervben volt, hogy megyünk, és eszünk a Rév büfében egy hamburgert/lángost, a Móló cukrászdában egy fagyit, de aztán rendre meghiúsult. Na de ma végre semmi nem állt az utunkba. Révfülöp is azok közé a helyek közé tartozik, amiket különösen kedvelek, Nincs különösebb oka, egyszerűen csak szeretem a hangulatát, és persze, még sokkal jobban kedvelem azóta, mióta a kapitánnyal is jártunk ott egy bónusz sétahajózáson. Természetesen most is eszembe jutott ebéd közben is, mert az asztalunktól pont ráláttam arra a helyre a kikötőben, ahol utoljára volt a Szigligettel. Az is az ő helye már mindig. 

Este pedig néztük a mai BL selejtezőt. Természetesen ez is zárt kapus meccs volt, így csak a tévé előtt szurkoltunk, de az is nagy élmény volt megint. Főleg, hogy már a második percben megszereztük a vezetést. Egy olyan csapat ellen, aki tavaly csúnyán elintézte a sorsunkat (négy góllal kaptunk ki tőlük). Igaz, aztán egy öngóllal megnehezítettük a saját dolgunkat, de végül aztán mi nyertünk. Azt csak sejtem, hogy mi lett volna, ha ott lehettünk volna a Groupama Arénában, de majd lesz még olyan is. Most így örülünk, mert így lehet.