2020. szept. 28.

Kaptam egy macit

 Van egy volt kolléganőm, aki eredeti szakmája szerint porcelán festő, de sejthető, hogy miért, nem dolgozik a szakmájában. Ettől függetlenül olyan gyönyörű dolgok kerülnek ki a kezei alól, ami számomra elképesztő csodaszámba megy. Mindig csodáltam azokat az embereket, akik tudnak rajzolni, festeni, varrni. Ő mindegyiket nagyon magas szinten űzi. Ő készítette a fiúk összes ballagási szalagját, varrt már Patriknak fradis macit, rajzolt Rolinak Star Wars képet a szobájába a falra. 

Ma pedig meglepett engem egy macival. Azt mondta, már régóta készült rá, hogy majd egyszer készít nekem is egyet, és most jött el ennek az ideje. Hát, mit mondjak, nagyon meglepett, nagyon jól esett, majdnem el is sírtam magam a meghatódástól. A maci pedig annyira kis cuki.. semmiképpen nem szokványos, nincs belőle több, csak ez az egy, ami ráadásul névre szól, mert ott van a karján a nevem.. (sajnos nem Dius, de a munkahelyemen mindenki Diànak hív, így ez is teljesen rendben van) 




1 megjegyzés: