2020. szept. 9.

A mai napról

A múlt heti pozitív csalódás után ma sokkal nagyobb kedvvel mentem a képzésre, bár még mindig nincs bennem meg az az érzés, hogy de jó nekem. Ez lehet, hogy így is marad, mert nem a saját döntésem volt, hogy részt veszek ezen, tulajdonképpen szóltak, hogy akarom, és kész. 

Már az első fél óra után volt egy olyan sejtésem, hogy ebben a mai napban nem lesz sok pozitív, és ez aztán csak folyamatosan erősödött bennem. A mai fő előadó olyan végtelenül unalmas stílusban beszélt, ráadásul a hangszíne is idegesítő volt (nekem, mert emlékeztetett valakire, aki miatt sok keserű percem volt már). Tulajdonképpen csak az utolsó háromnegyed óra volt az, ami élvezetes volt. Rengeteg információt kaptunk, olyan töménységben, amit most úgy érzek, nem is tudott befogadni az agyam. De majd talán még ülepszik, meg átolvasom újra, ha megkapom az anyagot, és valami biztos megmarad. Vagy majd valahogy lesz. 

Mindenesetre nagyon elfáradtam, és olyan jó lenne, ha holnap reggel nem dolgozni kéne menni. Lenne egy csomó dolgom itthon még az utónyaralás előtt...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése