2020. szept. 17.

Még tart

 A mi kis őszi csodahetünk. Néha eszembe jut azért, hogy egy hét szabadság alatt ilyenkor illene a világot megváltani, de legalább mondjuk egy nagytakarítást rendezni, függőben lévő dolgokat elintézni (pl végre befejezni a szavas történetet), meg ilyenek, amiért az ember lánya ősszel szabadságot vesz ki. De aztán gyorsan el is hessegetem ezt a gondolatot, mert sokkal jobb ez így, ahogy most van. Másféle takarítást tartok, és ez sokkal hasznosabb lesz hosszú távon, mint a tökéletesre suvickolt lakás. Legalábbis nagyon igyekszem minden pillanatban raktározni a szépet és a jót, elrakom magamnak a nehezebb napokra, és amikor csak kell, előszedem majd. 

Ma még majdnem egész nap nyárias meleg volt, a fiúk ebéd után még fürödtek is a Balatonban. Én már nem vállaltam be, addigra megérkezett a partra a szél, ami rendesen felkorbácsolta a hullámokat. Hideg szerencsére nem volt még ma sem, estére hűlt csak le annyira, hogy már kellett a kardigán. Holnapra elvileg megérkezik az ősz. 




2 megjegyzés:

  1. Ebben igazad van, hosszú távon ez egy sokkal hasznosabb és eredményesebb szabadság, mint a kevesebb élménnyel járó házimunka. Tartson ki jó sokáig a hatása!

    VálaszTörlés
  2. Hessegesd el a hazimunkara iranyulo gondolatokat. Az megvar, ne aggodj. 😂 En biztos usznek reggel es este is, elvezzetek ki, ez most ajandek idojaras.

    VálaszTörlés