2008. dec. 3.

Kicsit megint nem az igazi a mai nap. Mondhatnám, vagy akár énekelhetném is, hogy
Kicsit szomorkás a hangulatom máma...

Na, mindegy, majd elmúlik. :) Zenélek rendületlenül, mert a zene az kell.
Tegnap azon tűnődtem, hogy tulajdonképpen milyen szerencsés ember is vagyok én. Vagy nem. De ez csak nézőpont kérdése. A barátokkal kapcsolatban azért elgondolkodtam. Mert úgy általában be szokta sorolni az ember, hogy van a haver kategória, a barát, és a legjobb barát. Ez utóbbiból normális esetben egyetlen van. Hát.. vagy én nem vagyok normális, vagy nem tudom, mert nekem több ilyen legjobb van. Mindenki tartozik valamelyik énemhez, anélkül, hogy skizofrénnek érezném magam. Pontosan ugyanolyan fontos számomra mindegyikük, mégis, mindenki másért. Néha azért elbizonytalanodom, hogy biztosan van ilyen? Minimum hárman vannak, de inkább négyen. Ők azok, akik első körben értesülnek minden jó hírről, minden bánatról, és ők azok akik velem örülnek, és velem sírnak. És bizony, ők azok, akik ugyan csak telefonon (mert mindenki messze van), de ha a helyzet úgy kívánja, jól fenéken is billentenek. Nélkülük sokkal kevesebb lennék. Vagy sokkal kevésbé boldog ember. Vagy nem is tudnék én lenni. Előttük nem kell megfogalmazni a gondolataimat, előttük nem kell alakoskodnom. Nekik bevallhatom bármikor, hogy elcsesztem... sem kinevetni, sem lenézni nem fognak miatta. Mindegyikőjük másképp ugyan, de általában útmutatást is ad nekem. És csak remélni tudom, hogy ők is valami hasonlót éreznek velem kapcsolatban. Bár most mindegyikőjüktől azt a leckét kaptam, hogy próbáljak kicsit önzőbb lenni, úgyhogy akár mindegy is lehetne, hogy ők mit éreznek, de dehogy mindegy.. Mindenesetre működik köztünk mindegyikőjükkel valamiféle hatodik érzék, amivel mindig ráérzünk, ha a másiknak szüksége lenne arra, hogy megkérdezzék tőle: Hogy vagy?
Csak az a bánatom, hogy a személyes találkozások annyira ritkák. Mert néha nagyon jó lenne együtt kávézni, vagy sütizni, vagy akármi.
De ne akarjak sokat.. örüljek annak, ami van. Mert tény, tényleg szerencsés ember vagyok.
Köszönöm nekik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése