A nap legjobb része volt, amikor fél kettőkor már hazafelé indultunk. Akkor még azt éreztem, hogy olyan hosszú lesz ez a délután, hogy rengeteg mindent meg fogok csinálni, de ez a lelkesedésem már alig másfél óra múlva el is múlt. Addigra lecsengett bennem a mai százféle dolgot csinálok egyszerre munkatempó adrenalinja, és már voltam a körmömet kijavíttatni (egy helyen felhólyagosodott, majd aztán lett ott egy lyuk), elhoztam a farmeromat a varrónőtől, és be is vásároltam. Hazafelé még sétáltam is egyet, Balázs elém jött. Aztán itthon ettünk, elpakoltam, és elkövettem azt a hibát, hogy leültem a kanapéra. Na és itt már utol is ért a fáradtság, és el is vesztem az érzésben. Épp csak annyi erőt vettem magamon, hogy a konyhát rendberaktam, a többi időben a telefonomat nyomkodtam.
De jól van ez így, holnap is lesz nap. Méghozzá péntek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése