Hétfő

 Ma is korán kezdődött a nap, és megint pont úgy jártam, mint már egy csomószor, hogy egy órakor még ébren voltam, négy órakor meg kelni kellett. Mondjuk négykor nem is sikerült, még egy kicsit maradtam az ágyban, és pár percre vissza is bóbiskoltam. 

Ma kemény napunk volt, megérkezett az auditor a meglepetés szerű auditra. Sokadik ez már, mondhatjuk, hogy rutinosak vagyunk, de eddig mindig tudtuk mikor érkezik, volt idő rákészülni. Szerencsére nekem most nem kellett külön semmit prezentálnom. 

Délutánra ettől függetlenül is hullafáradt voltam. Meg tegnap mantrázgattam magamban, hogy ma miket kell majd vennem a boltban. Természetesen a fele lemaradt, és most mérges vagyok magamra, mert holnap nem kellett volna menni sehova, jön az online shopból is a rendelésem, de így valamit ki kell majd okoskodnom, hogyan legyen, hogy jusson is, maradjon is...leginkább az időből. Amúgy is egyre jobban utálom ezt az egész vásárlás dolgot, leginkább azért, mert hétről hétre annyit drágul minden. Sohasem voltam igazán spórolós, de voltak már nehéz időszakok az életünkben. Volt olyan, hogy ki volt számolva, mennyi pénzt költhetünk naponta, de akkor gyesen voltam. Illetve egy csomó mindennek az árán fel szoktam húzni magam, amikor egyik hétről a másikra 100-150 ft-tal drágább. Nem hiszem el, hogy ez indokolt, szerintem ez a lehúzás rész.