Ez a nap is az egyik olyan nap, ami a mi családunk életében különleges nap. Ez az a nap, amikortól szülők vagyunk. Felejthetetlen, kitörölhetetlen, minden pillanata és minden érzése belém van égve, bármikor fel tudom idézni a hangokat, az illatokat, mindent, ami akkor történt. Sosem fogom elfelejteni azt a pillanatot, amikor először pillantottam meg a kisfiamat, ahogy azt sem, amikor Balázs először a kezében tartotta. Nem emlékszem kételyekre, sosem fordult meg a fejemben, hogy félnem kéne attól, valamit nem jól csinálok. A szoptatás volt az egyetlen mumusunk, de viszonylag hamar túljutottunk azon is.
Vele nagyon könnyű volt első gyerekes anyukának lenni, minden első dolgot természetesnek vettünk, mert ő is annak vette. Amikor kellett, komoly volt, amikor lehetett, akkor elengedte magát. Egyszer fordult csak olyan elő, hogy igazán mérges voltam rá.
Ma 23 éves. Gyakorlatilag felnőtt ember, utazik világot lát, dolgozik...még itthon lakik velünk, ennek minden nap örülünk, amíg még így van. A döntéseibe már nem szólunk bele régen, de még azért kér tanácsot.
És ez a nap ezentúl más okból is emlékezetes lesz, mert a múlt heti szomorú és csalódott meccsnap után ma Pozsonyban a focipályán megmutattuk ki a jobb. 1-4-re győzött a csapatunk, és ezzel kiharcolta a továbbjutást a BL selejtező következő fordulójába. Lehet, hogy a szomszédok azt gondolták ma este, hogy itt nálunk mindenki megőrült, de csak egy kicsit. ...örömünkben. 💚🤍
Boldogságos születésnapot Patriknak! :-)
VálaszTörlés