Emlékezetes marad

 Amikor tegnap este a vonatról megírtam a bejegyzést, még sejtelmem sem volt róla, hogy ez a vonatút vissza a Balatonra mindennél emlékezetesebb marad. Azt tudtuk, hogy hosszú lesz az út, mert amivel jönni tudtunk, ú.n. Bagolyvonat mindenhol megáll, emiatt aztán több, mint két óra az út. De hát nyaralunk, belefér..

Egészen Balatonszemesig minden rendben volt, mentünk, megálltunk..aztán ott már gyanúsan régóta álltunk. Mindenkinek van MÁV applikáció a telefonján (engem kivéve), Patrik rá is nézett, hogy vajon mi van..ott már látta, hogy Lelle felsőn húsz perce áll a Budapestre tartó Bagolyvonat, még mutatta is Balázsnak, hogy szerinte az a vonat miért áll ott .Akkor még azt hittük, azért várunk, hogy majd ha az beér Szemesre az állomásra, akkor mehetünk. De nemsokára megtudtuk a kalauztól, hogy nem megyünk, mert az a vonat ott lerobbant, nem tudja még, mikor tudunk tovább menni. Hát..ez így hajnali háromnegyed kettőkor nem esett jól. Kettő után már tudtuk, hogy majd jön értünk kb húsz perc múlva egy vonatpótló busz, ami elvisz Lelle felsőre, és majd ott azzal a vonattal megyünk tovább, amelyik Budapest felé nem tud menni már. 

Leszàlltunk, vártuk a buszt, és közben próbáltuk a humoros oldalát nézni mindennek, és a kalandot látni benne. A busz megérkezett fél három körül, gondoltuk, innen már sima ügy..De még ebben is volt némi csavar, mert a sofőr először elvitt minket Lellére Lelle felső helyett. Amikor ott visszafordultunk, azért nagyon reméltem, hogy nem Szemesre megyünk vissza, de szerencsére már jó helyre vitt. Ott vonatot és buszt cseréltünk a másik vonat utasaival és személyzetével (vicces volt, ahogy a két vonatvezető megbeszélte egymással menet közben, hogy melyik vonaton hol van a kulcs), és pár perc után már úton is voltunk Boglárra. Ha jól emlékszem 111 perc késéssel érkeztünk..

Azért mindennek dacára meg lementünk a strandra, mert ezt is így szoktuk az ilyen meccsek után. Fel négykor feküdtünk le. 

Az biztos, hogy ezt a kalandot emlegetjük még majd nagyon sokáig. 

Ma szerencsére nem voltunk nagyon zombik, és jó idő is volt. Voltunk strandolni, bár már nem vigéckedtem, de azért combig belementem a vízbe én is. Láttuk a Kékszalag verseny vitorlásait is, mindig nagyon megkapó látvány. 

A fiúk gokartozni is voltak. Az autónk sajnos pont most gondolta úgy, hogy produkál egy jóféle hibajelzést, így szervizben van (pont hiányzott ez..), így mi átsétáltunk Balázzsal Lellére, a fiúk meg rollerrel jöttek. Jó kis séta volt, de nekem jólesett a mozgás. Visszafelé még útba ejtettük a kikötőt is.