2022. júl. 16.

Újra itthon

 Gondolom azzal nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy a legkisebb kedvem sem volt ahhoz, hogy ma összepakoljak, és hazajöjjünk. Ezt a fajta gondtalanságot, amit a nyaralás jelent, kötelező juttatásként adnám mindenkinek legalább egy hónapos időtartamra minden évben. Annyi mindent megelőzhetnénk vele, hogy szerintem simán megtérülő befektetés lenne. De persze, tudom én, hogy ilyen nem is volt, és nem is lesz sohasem. A világ urainak nem célja boldog, egészséges, kiegyensúlyozott embereket látni. Kár .pedig tök jó hely lenne a világ. 

Egyébként én továbbra is azt mondom, aki "ésszel" nyaral, nem sokkal költ többet, mint egyébként otthon tenné. Persze, itt hamarabb megy el az ember a fagyizóba (főleg, ha van áfonyás sajttorta fagyi), vagy fizet egy-egy palacsintáért 350 ft-ot, ezek nyilván többletköltséget jelentenek, de mi még eddig mindenhol találtunk olyan áron menüt, vagy akármilyen tálat, ami nem volt drágább, mint ha itthon főztem volna. Vásároltunk a sparban/lidlben felvágottat, pékárut, paprikát, paradicsomot, stb, ami tökéletes volt akár vacsorára, vagy grilleztünk valamit. 

Hiányozni fog, az biztos. Elvileg megyünk szeptemberben is egy hétre, remélem, hogy a belengetett mindenféle áremelés miatt nem kell majd lemondanunk, mert az az egy hét szokott abban segíteni, hogy túléljük az utolsó negyedéves hajrát. 

Kipakoltam már itthon mindent, holnap lesz pár adag mosnivaló meg. 

És elkészült a szokásos családi kép is itt is. .



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése