Nem volt vidám az ébredés, mert a csalódott este után nem volt könnyű elaludni. Megint még egy órakor ébren voltam, négykor meg már kelni kellett. De egész jól magamhoz tértem, ötkor már teljesen normális állapotban kapcsoltam be a laptopomat a munkahelyemen.
Valamikor a délelőtt folyamán már nagyjából túltettem magam a tegnapi meccsen, és kezdett visszatérni az egyébként híres optimizmusom is. Meg mindig hiszek benne, hogy a végső célt elérjük.
Kicsit aggódva figyeltem félszemmel a híreket, miután tegnap belengették, hogy ma megjelennek a részletek a rezsiárakkal kapcsolatban. Kicsit jobb lett a helyzet, mint ahogy először volt. Nyilván ez sem az, aminek örülni lehet.
Patrik is hazaérkezett ma, a campus fesztiválon voltam Debrecenben. Kicsit fáradtan, izzadtan, kicsit megfázva, de természetesen, mint mindig, ezúttal is épségben. Igaz, mindig úgy köszönünk el tőle, hogy "ésszel".
Remélem mindenki, aki ma izgult a felvételi ponthatárok miatt mostanra örülhet a sikernek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése